Gyengül a forint, van védelem?

Lehet és kell is védekezni a devizakockázatok ellen. Költséges, odafigyelést igényel, de így szélsőséges piaci viszonyok között is biztosítható a vállalkozás kiszámítható működése.

Erőteljes ingadozások jellemezték a forintot az elmúlt években: tavaly az esztendő első napjaiban 324 forint fölött járt az euró árfolyama, nyár végén viszont már a 275 forintos szintet tesztelte. Hasonló nyugtalansággal – forintgyengülési hullámokkal – indult 2013 is. Az aktív devizakereskedők számára a hullámzó piac kedvező lehetőségeket kínál: nagy ingadozásokon sokat lehet nyerni (s persze veszteni is, ha nem a várt irányba mozdul az árfolyam). A termelő vállalkozásoknál azonban szélsőséges esetben akár a cég végét is jelentheti az ilyen környezet. Eszközök vannak a devizapiaci kockázatok kezelésére, nem is egy, de nagyon alaposan érdemes átgondolni a lehetőségeket.

Kiknek, mikor?

A legkritikusabb e szempontból azoknak a cégeknek a helyzete, amelyek bevétele forintban keletkezik, de valamilyen alapanyagot devizában szereznek be, hiszen bármikor előfordulhat, hogy a szerződés megkötése és a számla kiegyenlítése között olyan mértékben emelkedik az árfolyam, amelyre már nincs fedezet a vállalkozásban. Tavaly például többször is előfordult, hogy egy-másfél hetes időtávon belül több mint 10 forinttal (3 százalékot meghaladó mértékben) ugrott az euró árfolyama. Ez adott esetben azt jelenthette, hogy egy 100 ezer eurós számla kiegyenlítéséhez például a korábban tervezett 28 millió forint helyett 29 millió forintra lett szüksége a vállalkozásnak.

Hasonló problémát jelenthet az exportra termelőknél (illetve ha a cég bevételeinek számottevő része devizában keletkezik) a forint erősödése, bár az ilyen helyzetet általában könnyebben élik meg a vállalkozások. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a forint erősödése jellemzően a nemzetközi hangulat, a konjunktúra javulásával kapcsolódik össze: a bővülésre hajlamos piacon a megrendelések növekedésében lehet bízni, amelyek akár kompenzálhatják is az árfolyamváltozásból eredő forintbevétel-kiesést.

Mit, mennyiért?

Bármely okból kell azonban egy cégnek kezelni a devizakockázatokat, igen széles kínálat áll a rendelkezésére. Az egyik lehetőség az, ha adott határidőre (amikor fizetési kötelezettség jelentkezik, illetve befolyik a bevétel) előre meg kell vásárolni (exportáló cégeknél el kell adni) a kérdéses devizát. Ha például egy vállalkozás tavaly december elején (amikor az euró árfolyama egyébként 282-285 forint között mozgott) olyan szerződést kötött, amely szerint márciusban kell kifizetnie 100 ezer eurót, bebiztosíthatta magát azzal, ha a szerződéskötés időpontjában (még decemberben) márciusi határidőre megvásárolta a 100 ezer eurót.

Az ilyen ügylethez persze forrásra van szükség. Szakemberek hüvelykujjszabályként általában azt tanácsolják, hogy tízszeres tőkeáttétnél nagyobb kockázatot termelő cégek ne vállaljanak. A konkrét példát tekintve ez azt jelenti, hogy decemberben annak a vállalkozónak, aki devizavétellel fedezni kívánta megkötött szerződését, az ügylet 10 százalékának, azaz 10 ezer eurónak megfelelő forrást kellett e célra letennie (biztosítékként).

Tippek, hogy ne járjunk pórul
A deviza határidős vétele (eladása) mellett a pénzügyi eszköztár számos egyéb terméket tartalmaz: köthető opciós üzlet (ez a deviza adott időpontra vonatkozó vételi, illetve eladási jogának megvásárlását jelenti), illetve léteznek összetett, úgynevezett strukturált devizapiaci ügyletek. Választani az adott helyzet, illetve a vállalkozás pénzügyi felkészültsége alapján érdemes e módozatok közül.
Mindenképpen több intézménytől érdemes ajánlatot kérni adott devizaügyletre. Fontos azonban számolni azzal, hogy abban az esetben, ha valaki olyan intézménynél köt fedezeti ügyletet, amellyel korábban nem volt kapcsolata, az ügylethez közvetlenül kapcsolódó díjak mellett egyéb költségek is felmerülhetnek. Kisebb (100 ezer euró alatti) ügyleteknél ez gyakran azt jelenti, hogy – hiába kedvezőbb egy ajánlat – a számlavezető bankkal érdemes szerződni. Így a devizakitettséggel rendelkező cégek már a számlaválasztáskor jó, ha e kérdés alapján is megvizsgálják a pénzintézetek ajánlatait.
A hónap harmadik szerdájára minden hazai szolgáltató jegyez árat (ez a Budapesti Értéktőzsde határidős devizaelszámolási ciklusaihoz kötődik), ám a legtöbb intézménynél ettől eltérő időpontra is kérhető ajánlat.
Magyarországon is számos nemzetközi szolgáltató kínál devizapiaci szolgáltatásokat, sok esetben a hazai szereplőkhöz képest nagyon kedvező díjak mellett. Mielőtt azonban egy cég szerződik ilyen vállalkozásokkal, érdemes ellenőrizni az engedélyeket, mert esetleges jogvitáknál jelentős könnyebbséget jelent, ha a hazai felügyeleti intézmények segítsége kérhető.
A cég szabad eszközeinek devizapiaci befektetését általában nem ajánlják. Ez nagyon kockázatos terület, a piacoknak erős hajlama van arra, hogy ne arra mozduljanak, amerre a befektetők többsége várja. Az időszakosan szabad forrásokat jóval kockázatmentesebb formában (állampapírokban, befektetési alapokban) ajánlott tartani.
Számolni kell továbbá azzal, hogy az azonnali árakhoz képest a határidős árfolyam némiképp eltér majd. A jelenlegi piaci viszonyok között az eurónál havonta (az euró és a forint közötti kamatkülönbözet, illetve az aktuális – a példára vonatkozóan a forint és az euró – kockázati, azaz CDS felárai közötti különbség figyelembevételével) egy forint körüli ez az eltérés. Magyarán az az árfolyam, amelyen a bank határidőre forintot ad el a cégnek, havonta egy forinttal magasabb annál az árnál, amelyért az ügylet pillanatában eurót váltanak a cégnek: decemberben 285 forintos azonnali euróárfolyam mellett márciusra ennek alapján 288 forinton lehetett volna üzletet kötni. Értelemszerűen, ha változnak a piaci viszonyok, az azonnali és határidős árak közötti különbség is módosul, s persze a különböző pénzügyi szolgáltatók árai is érdemi eltéréseket mutathatnak.

Megéri?

Az, hogy ilyen feltételek mellett megéri-e védekezni a devizakockázatok ellen, annak függvénye, hogy miként ítéli meg a várható devizapiaci folyamatokat a vállalkozó. A példában szereplő cég vezetője a január közepi 297 forintos euróárfolyam láttán valószínűleg örült, ha korábban fedezte pozícióját, ám ha márciusig a hazai deviza érdemben erősödik a közös európai pénzzel szemben, lehet, hogy veszteségnek érzi majd, hogy költött a kockázat kivédésére. A szakirodalom mindezzel együtt – a cég biztonságos működése érdekében – azt ajánlja, hogy az érintettek használják a védelemre kínált devizapiaci eszközöket, hiszen a költségekkel szemben a kiszámítható működés áll. Ez pedig hosszú távon biztos, hogy jobban megéri, mint hazardírozni.

Tény ugyanakkor, hogy – különösen a kis cégek – ezeket az eszközöket csak korlátozottan veszik igénybe. Az ok: az információhiány, valamint, és talán ez a jellemzőbb, hogy nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal, így inkább vállalják a bizonytalanságot, a stabil, kiszámítható működés helyett.

 

 

 

 

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo