A svájci frank jelenlegi túlértékeltsége veszélyt jelent az ország gazdaságára, sőt a defláció kockázatát is magában hordozza - áll a svájci jegybank (SNB) ma délelőtti közleményében. Éppen ezért a jegybank a deviza tartós gyengítésére törekszik, és "nem fogja engedni", hogy a frank az euróval szemben az 1,20-as szintnél erõsebbre kapaszkodjon. A svájci jegybank ígérete szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a célt elérje, akár úgy is, hogy "korlátlan mennyiségben" vásárol majd külföldi devizát.
Amennyiben a fenti célok érdekében további lépésekre van szükség, a SNB ígérete szerint megteszi azokat.
Tartósan 230 forintos árfolyam jöhet
„A mai döntéssel nem csak a svájci gazdaság nyer, hanem annak magyar vonatkozásai sem elhanyagolhatóak. Egyrészt jelentősen mérséklődik a svájci frank hitelesek árfolyamkockázata: mivel az árfolyamrögzítés eredményeként viszonylag fix euró/frank árfolyammal lehet számolni, a továbbiakban a frank/forint árfolyamát csak az euró/forint árfolyamának változása fogja érdemben befolyásolni, ami lényegesen kisebb ingadozást mutat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a frank/forint árfolyam a következő hetekben, hónapokban tartósan a 230-as szint körül maradhat" - véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
„Fontos azonban azt is látni, hogy mivel a magas devizahitel állomány komoly teher a magyar gazdaságnak, a ma bejelentett árfolyamrögzítéssel a hazai gazdasági kilátások - például a fogyasztói bizalom - jelentősen javulhat. A devizakockázat mérséklődése a továbbiakban hozzájárulhat ahhoz, hogy az MNB a közeljövőben csökkenthesse a jegybanki alapkamatot, amelyet eddig a gyenge növekedés ellenére nem tudott meglépni éppen a forint kívánatos stabilizálása miatt" - tette hozzá a befektetési szakember.
Mit tehet a devizahitelben úszó kkv?
Bár a hír alapvetően pozitív, ez önmagában nem fogja megmenti a svájci frankban eladósodott kkv-k tömegeit, akiknek számos - pénzügyi, illetve adóoptimalizációs - technika áll a rendelkezésükre, hogy mérsékeljék terheiket. Az RSM DTM adótanácsadó és könyvvizsgáló társaság szerint például a követelések és kötelezettségek egyensúlyának úgynevezett aranymérlegszabálya a devizahitelek esetében is irányadó. „A szabály egyszerű: amennyi devizás kötelezettségem fennáll, azzal összhangban célszerű lennie - természetesen figyelembe véve a futamidőket - a követelések állományának" - mutat rá Kalocsai Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója.
További lehetőség a devizakötelezettség-moratórium vagy -átütemezés. Ezek a kétoldalú megállapodások a finanszírozóval jelentős tehercsökkenést tudnak eredményezni; jellemző technika a tőkemoratórium, amikor a vállalati adós csak a kamatokat és a kezelési költséget fizeti, illetve a futamidő-hosszabbítás.
Az RSM DTM tapasztalatai szerint utóbbi már jelentős felkészültséget igényel az adós oldaláról; a finanszírozó ugyanis a hosszabbításra jellemzően akkor bólint rá, ha azt részletes üzleti terv támasztja alá. „A finanszírozó számára a devizakitettség emészthető menedzselése a lényeg, ezt kell cash-flow- és mérlegoldalról alátámasztani" - enged belátást a kulisszák mögé Kalocsai Zsolt.
Adóoldalról sem kilátástalan a devizaadósság elleni küzdelem - teszi hozzá az RSM DTM. Társasági adóban például legálisan érvényesíthető az árfolyamveszteség. „A társaságiadó-előleget havonta fizetők számára lehet ez követendő út, amennyiben már most prognosztizálható, hogy a társaság éves eredményére jelentősen negatív hatást gyakorol az árfolyamveszteség" - hívja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt. „A technika alkalmazása persze pontos adótervezést igényel, hiszen ha túlbecsüljük a várható adókötelezettség-csökkenést, akkor a különbözetre 20 százalékos mulasztási bírságot is fizetni kell". A vállalati szakértő szerint azonban a technika mindenképpen hasznosnak tekinthető, hiszen cash-flow oldalról jelentős könnyebbséget tud jelenteni a vállalati adós számára.
