Az euróövezetben az államadósságnak a hazai össztermékhez viszonyított aránya átlagosan 88,2 százalék volt március végén az egy évvel korábbi 86,2 százalékot követően. Az Európai Unióban 80,4 százalékról 83,4 százalékra nőtt az arány.
Jól hozott a forint erősödése
Az
MNB korábban publikált adatai szerint a GDP arányos államadósság az első negyedév végén 78,9 százalékon állt: az adósságot az időszak alatt 231 milliárd forinttal növelte a nettó hitelfelvétel, és 526 milliárd forinttal csökkentette a forint erősödése.
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat kimutatása szerint Magyarországon március végén 79 százalék volt a GDP-arányos államadósság, amely 4,1 százalékpontos mérséklődést jelent. Ez - Görögországot leszámítva - a legnagyobb mértékű csökkenés az egész Európai Unióban az egy évvel korábbi adathoz képest. Görögországban 20 százalékpontos esést mutat a statisztika, itt azonban a kedvező változás az adósság egy részének elengedéséből fakad.
A 27 EU tagországból egyébként 23 államban nőtt az államadósság az előző év azonos időszakához képest, a legnagyobb emelkedést Portugáliában, Cipruson és Írországban mérték.
Uniós csúcstartók
A GDP-arányos adósság mindezzel együtt továbbra is Görögországban volt a legmagasabb március végén, 132,4 százalékot tett ki, Olaszországban 123,3 százalék, Portugáliában 111,7 százalék az arány. A legkisebb rátát Észtországban mérték (6,6 százalék), majd Bulgária (16,7 százalék) és Luxemburg (20,9 százalék) következik.
A 2011-es év utolsó negyedével összevetve 21 tagországban emelkedett, hatban csökkent a GDP-arányos államadósság. A legnagyobb mértékben Litvániában (4 százalékpont), Portugália (3,8 százalékpont) és Spanyolországban (3,7 százalékpont) emelkedett a ráta.
Esésben a tavaly év végi értékhez képest is Görögországban volt az élen (33 százalékpont). Magyarországon 1,8 százalékponttal a második legnagyobb csökkenést mutatta fel.
Az első félévben az éves hiány 90 százaléka teljesült
Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének hiánya júniusban 173,6 milliárd forint volt, az első félévben a deficit 517,7 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 89,8 százalékával egyenlő - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Júniusban az államháztartás egészén belül a központi költségvetés 188,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közel 1 milliárd forint deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 16,0 milliárd forint szufficittel zártak. A központi büdzsé hiánya az idei első félévben 592,3 milliárd forintot tett ki, a tb-alapok egyenlege 3,3 milliárd forint deficitet mutatott. Ezzel szemben az elkülönített állami pénzalapok 77,9 milliárd forint többlettel zártak az első félévben.
A központi költségvetés június havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 130,7 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek. A bevételek közül elsősorban az adóbevételek - a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételek - haladták meg a tavalyi összeget. A központi költségvetés június havi kiadásai 38,7 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében főként a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai (részben a bevételi többleteikkel összhangban), a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai (a korhatár előtti ellátások átkerülése miatt) és a kamatkiadások lettek nagyobbak a tavalyi év azonos hónapjánál.
