A tlh-ról szóló törvényjavaslatot és indoklását jelenleg a banki munkacsoport tárgyalja, a javaslat még nem nyilvános - közölte a Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) sajtóosztálya az MTI-vel. A távirati iroda információi szerint a javaslat alapvetően abban különbözik a tárca által tavaly készített, széles körű szakmai konszenzust élvező koncepciójától, hogy a pénzintézetek nem vinnék be kötelezően valamennyi magánszemély élő hitelszerződésének adatait a központi adatbázisba.
Sőt, a rendszer duplán önkéntes lenne: a banki ügyfelek nemcsak arról dönthetnének, hogy adataik bekerülhetnek-e, hanem arról is, ha már adataik ott vannak, engedélyezik-e a hozzáférést. A korábbi koncepció szerint csak ahhoz lett volna szükség az ügyfelek jóváhagyására, hogy adataikat a hitelkérelmet elbíráló hitelintézet megismerhesse.
E jelentős módosításra valószínűleg adatvédelmi aggályok miatt került sor. Következménye azonban az lehet, hogy a tlh hosszú idő alatt töltődik fel, s nem lesz teljes körű, így statisztikai célra - például a lakosság eladósodottságának vizsgálatára - kevéssé lesz alkalmas.
Stabilizálódna a pénzügyi rendszer
A bankok érdeke az, hogy az adatbázis mielőbb feltöltődjön - mondta az MTI-nek Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza. Földi Tamás szerint az adatbázisba kerülés a pénzintézeti ügyfeleknek is érdekükben áll, ugyanis a jó hitelmúlt csökkentheti a kockázati felárat. Ha azonban az ügyfél elutasítja az információkérést, a meg nem ismert kockázat a hitelelbíráláskor szerepet játszik majd - hívta fel a figyelmet.
A lakossági körre vonatkozóan évek óta működik egy "fekete lista". Ahhoz, hogy valaki a nyilvántartásba bekerüljön, legalább a minimálbér (2008. január 1-jétől 69 ezer forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednie. Az is felkerül a listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően még öt évig nyilvántartják.
Ezekből az adatokból azonban elsősorban a fizetőkészségre vonatkozóan vonhatók le következtetések, az ügyfelek eladósodottsági szintjét nem lehet megállapítani. Szakértők szerint a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás mellett szól, hogy a hitelkérő eladósodottságának ismerete megalapozottabbá teheti a hitelbírálatot, s így elősegítheti az adósságcsapdák megelőzését, ezáltal csökkenhetnek a hitelezési kockázatok, ami jótékony hatású a pénzügyi rendszer stabilitására is.
Nem tud megindulni egy gyógyulási folyamat
A "túlfinanszírozott" adósok egzisztenciális ellehetetlenülésének megelőzése a közvetlenül érintett családokon kívül az állam, a betétesek, az adófizető polgárok kiemelkedő érdeke is - érvelt a tavaly készült koncepció, amelynek előkészítésében egyebek között a bankszövetség, a PSZÁF, az MNB, a PM, az adatvédelmi biztos hivatala és a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. is részt vett.
A BISZ augusztusi hírlevele szerint a hazai lakossági hitelpiac állapota, a háztartások eladósodottsági szintje és a természetes személyek hitelportfóliója az elmúlt egy évben jelentősen megváltozott, világosan látható a KHR negatív listás nyilvántartásának intenzív növekedése. Nemcsak jelentős számú új mulasztás keletkezik, hanem ezek megoldódása időben eltolódik, tehát az ügyfelek fizetésképtelensége tartósabb, a túlfinanszírozottságuk jelentős.
A KHR-ben tárolt adatok szerint az összes mulasztás száma a második negyedévben átlépte a 800 ezret, az élő mulasztások száma megközelíti az 550 ezret. Negyedéves viszonylatban a mulasztási dinamika trendje negatív, az élő mulasztások száma sokkal gyorsabban - 10 százalékkal - nőtt, mint a lezártaké (3 százalék). Ez a BISZ szerint azt jelenti, hogy a problémás hitelek jóval lassabban rendeződnek, mint amilyen ütemben az új problémák keletkeznek, vagyis nem tud megindulni egy "gyógyulási folyamat" a teljes portfólióban.
Az új mulasztások negyedéves összesítése ugyan kissé mérséklődött - az előző negyedévi 82 ezerről 74 ezerre -, de továbbra is magasnak mondható. (A nem fizető háztartások számának növekedésében a fő okként a túlhitelezettséget említik: az ügyfelek erejükön felül vesznek fel kölcsönöket.)
8-9 év múlva mindenki a negatív listán?
A KHR-ben szereplő személyek számának növekedése elgondolkodtató. A 3,9 millió magyar adófizető dolgozó 13 százaléka szerepel a negatív listában. Amennyiben a trendek fennmaradnának, akkor - tisztán matematikailag szemlélve a kérdést - arra a következtetésre juthatnánk, hogy 8-9 év múlva minden adófizető magyar polgár szerepelni fog a KHR-ben - áll a hírlevélben.
Az adatok jelzik: a teljes listás lakossági hitelnyilvántartás rövid időn belüli és teljes körű bevezetése fontos és sürgős feladat, ugyanis annak alapján lehetne reális következtetéseket levonni az ügyfél jövőbeni hitelvisszafizetési képességéről, és a túlfinanszírozottság megelőzésére is kizárólagosan egy ilyen nyilvántartás alkalmas - hívja fel a figyelmet a BISZ. (Ez év első felében 33 ezer esetben tiltotta le az APEH a köztartozással rendelkezők fizetésének egy részét.)
