A több mint 150 közép- és délkelet európai társaság adatait feldolgozó Ernst & Young Forgótőke-menedzsment jelentés szerint, az olaj- és gázipari társaságoktól eltekintve, átlagosan 2 százalékkal romlott a régió társaságainak forgótőke-hatékonysága 2009-ről 2010-re. Összehasonlításként a nyugat-európai valamint észak-amerikai társaságokra készített hasonló elemzések 3, illetve 4 százalékos hatékonyságjavulást jeleznek ugyanerre az időszakra.
A magyar gazdaságot az elmúlt évtizedben a felzárkózás jellemezte, most pedig a gazdasági stabilitás megteremtése a legfontosabb cél. A felmérésben szereplő magyar vállalatok átlagos adatai azonban még a teljes mintánál is gyengébb eredmény mutatnak, és jelentős hatékonyság-romlást jeleznek nyugat-európai valamint észak-amerikai összehasonlításban.
Az Ernst & Young tanulmánya szerint a tavalyi évhez és a válságot megelőző időszakhoz képest is romlott a magyar társaságok forgótőke-hatékonysága, és az árbevétel arányában nőtt a működésben lekötött tőke nagysága. A hatékonyságromlás mintegy 10 százalékot ért el 2010-ben az előző évhez viszonyítva, míg a 2005-ös szinthez képest már 14 százalékot. Ezzel a teljesítménnyel a magyar társaságok a szlovén cégek mögött átlagosan a második legkedvezőtlenebb eredményt mutatták fel a vizsgált időszakban.
A régióban javulást tudtak felmutatni a román, valamint a cseh társaságok, ugyanakkor a horvát, a lengyel valamint török mintában 1 és 4 százalék közötti hatékonyságromlást jeleztek. A jelentés szerint a tavalyi év elsősorban az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az acélgyártás és az elektromos szolgáltatók számára alakult kifejezetten kedvezőtlenül. Ennek ellenére a mintába bevont társaságok mintegy 52 százaléknak így is sikerült javítania forgótőke-hatékonyságán, a javulást felmutató iparágak közé tartozott az olajipar és a telekommunikációs szektor.
Tüske Balázs, az Ernst & Young Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások partnere szerint: „Nemzetgazdasági szinten a forgótőke-menedzsment hatékonyságának romlása automatikusan forrásokat von el a beruházásoktól, így lassítja a gazdasági növekedést és a munkahelyek számának bővülését. Amennyiben ezek a folyamatok a jövőben is kedvezőtlenül alakulnak a magyar vállalatok számára, az tovább hátráltatja Magyarország gazdaságának fellendülését, a korábbi növekedési szintekre történő visszatérést.”
