A magyar háztartások bruttó vagyona (pénzügyi eszközök és lakásállomány) 2020-ban 8,5 százalékkal, 110 ezer milliárd fölé nőtt. Ez alapvetően annak tudható be, hogy azokból a pénzekből, amelyeket a hitelmoratórium hagyott az adósoknál, miközben sokan a fogyasztásaikat is kényszerűen visszafogták, a megtakarítások nőttek - hangzott el az MNB mai sajtótájékoztatóján, amelyen ismertették a jegybank biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését.
Ami az egyes szektorokat illeti, ahogy arról már lapcsoportunk is beszámolt, a biztosítók tavaly csak nagyjából feleannyival, 4,7 százalékkal tudták növelni a díjbevételeiket, mint a korábbi években. A tavalyi növekedés ismét a nem-élet ágnak, s főképp a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnak (kgfb) volt köszönhető (részben a díjakba beépülő adóhatásnak). A kgfb esetében az MNB vezetői körlevélben lépett fel a statisztikailag megalapozatlan díjkalkulációk és a „kiárazások” ellen.
A pandémia hatására a nyugdíjbiztosítások és az utasbiztosítások estek vissza a legjobban - utóbbi az idegenforgalom visszaesése miatt aligha meglepő. Csökkentek a kárkifizetések, így mérséklődő kombinált mutató és a korábbiakhoz hasonló magas jövedelmezőség jellemezte a biztosítókat. Az ügyfélvagyon védelmére felhívó jegybanki vezetői körlevelet szintén betartották a piaci szereplők.
Az önkéntes pénztárak vagyona közel 1 700 milliárd forintra, tagdíjbevételei 152 milliárd forintra nőttek 2020-ban. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni és munkáltatói hozzájárulások egyaránt gyarapodtak Az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében a tagi hozzájárulás aránya javult. A nyugdíjpénztárak 2020-ban szektorszinten 4,1 százalékos nettó és 1,4 százalékos reálhozamot értek el záró vagyonnal súlyozva. A hosszú távú átlagos reálhozamok ennél még kedvezőbb 2-4 százalék közötti értéket mutatnak. A pénztártagok megfogadták az MNB figyelemfelhívását, s az év eleji veszteségek után jellemzően megőrizték megtakarításaikat a 2020 végére pozitívra forduló hozamok időszakára.
Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál tovább nőtt a gyermekekhez és lakáscélhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya. Mindkét alszektor átlagosan veszteséget mutatott (elsősorban a költségnövekedések és a nem fizető tagoktól levonható hozamok csökkenése miatt), a működési tartalékok azonban megfelelő fedezetet nyújtanak.
