Tiszavirágok (Palingenia longicauda) násztánca a Tiszán, Nagykörû közelében 2017. június 18-án.
MTI Fotó: Bugány János
A kérész napjainkra főleg a Tisza egy-két mellékfolyóján lelhető fel, de egykor egész Európában elterjedt volt: 1922-ben pusztult ki a Loire-ból, 1952- ben pedig az utolsó nyugat-európai lelőhelyéről, a Rajnából is. A Dunából 1974- ben tűnt el, így a tiszavirág ma már egész Európában csak a Tiszában és vízrendszerében található meg - olvasható a tiszavilag.hu oldalán.
MTI Fotó: Bugány János
Mint a Wikipédián olvasható, a tiszavirág (Palingenia longicauda) a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a tó fenekére és ott fúrják a földbe magukat. A lárvák elsősorban folyami sziklák alatt élnek, a dús növényzet közé és az üledékbe fúrják magukat. A kifejlett állat közismerten rövid életű. Kis fejük rövid csápokat, terjedelmes összetett szemeket és három pontszemet visel. Szájszerveik csökevényesek. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.
(címlap kép: MTI/Bugány János)
