Ebből Valkó Dávid szerint még nem következik, hogy a piac máris alacsonyabb árral büntetné a vízellátási problémákkal küzdő településeket. Arra viszont figyelmeztet, hogy az agglomerációban vagy más gyorsan növekvő településeken a közművek kapacitása idővel éppúgy vásárlási szempont lehet, mint a közlekedés vagy az iskola közelsége. A lokális víz- és csatornahálózat terhelhetőségéről és az ismétlődő nyári korlátozásokról szóló hírek így fokozatosan ingatlanpiaci tényezővé válhatnak.

Az északi tájolás az új déli fekvés?

Lakásvásárláskor így egyre több olyan kérdés kerülhet elő, amely néhány éve még mellékesnek tűnt. Mikor süti a nap a nappalit? Van-e külső árnyékolás? Milyen vastagok a falak? Mekkora fák állnak az épület körül? Hűthető-e valamennyi fontos helyiség? Fedett-e a terasz? Fedett garázsban vagy a tűző napon áll majd az autó? A budapesti agglomerációban és a hírekben vízhiánnyal küzdőként megjelenő lokációk esetében pedig az is: mennyire bírja a nyári csúcsterhelést a környék víz- és csatornahálózata?

„Ezek külön-külön apróságnak tűnhetnek, de egy lakás kiválasztásakor összeadódnak. Ha több hasonló ingatlan közül kell választani, könnyen az kelhet el előbb, amelyik előtt van egy nagy fa, jobb az árnyékolása vagy egyszerűen kevésbé forrósodik át” – fogalmazott Valkó Dávid.

A hőhullámok tehát nem egyik napról a másikra írják át az ingatlanárakat. Fokozatosan azonban átformálhatják a képet arról, mit is tekintünk ideális lakásnak.