Egyelőre vitaanyagnak tekinthető a gazdasági tárca "Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020" címet viselő dokumentuma, amelyet a minisztérium elképzelései szerint az Országgyűlés várhatóan 2007 őszén hagy jóvá. A dokumentum - melyet az energiainfo.hu jóvoltából ismerhettünk meg - főleg a jelenlegi hazai helyzetképet mutatja be, valamint az uniós országok gyakorlatát ismerteti.

Hazánkban az energiafelhasználás összetételének változása az Európai Unió átlagánál még kedvezőtlenebb hosszú távú tendenciát mutat. Az Energiainfó azt is idézi, hogy 1990-től 2004-ig ugyan közel 10 százalékkal csökkent a hazai összenergia felhasználás, a gázfelhasználás 30 százalékos növekedése révén az import fosszilis energiahordozók részaránya a felhasználásban ma meghaladja a 60 százalékot, a nukleáris fűtőanyag behozatallal együtt az importfüggőség pedig 70 százaléknál is nagyobb. Míg 2001-ben 36,4 petajoule-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ban már 54,8 petajoule-t, amely 50,8 százalékos növekedést jelent az adott időszakban. A megújuló energiaforrások adták 2006-ban a primer energiafelhasználás 4,7 százalékát.

Magyarországon a legfontosabb megújuló energiaforrás a biomassza, amely 2006-ban az összes megújuló energia közel 90 százalékát adta. A biomasszát jelentőségben a geotermikus energia (3,6 petajoule), a megújuló alapú hulladék felhasználás, a bio-üzemanyag (0,96 petajoule), és a vízenergia (0,67 petajoule) felhasználás követi. A biomasszából származó hő- és villamosenergia-termelés alapanyaga nagyobb részben tűzifa, de égetnek például paprikát, szőlőtörkölyt, maghéjakat is.

Már fújhat!

Az érvényes EU irányelvek és az azokból következő hazai támogatási rendszer jelenleg elsősorban a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést, illetve a megújulók közlekedésben való térnyerését preferálja. Ennek következtében Magyarországon is erre a két területre irányulnak állami ösztönzők - áll a GKM vitaanyagában. A biomasszán felül a megújuló alapú áramtermelés kb. 12 százalékát a vízenergia, további 6 százalékát pedig kommunális hulladék felhasználásával állították elő 2006-ban. A jövőben a szélenergia jelentőségének növekedése várható, ahogy fokozatosan megépülnek, és termelni kezdenek azok a szélerőművek, amelyek a 2006 tavaszán engedélyezett 330 megawatt beépített szélerőműi teljesítményen osztoznak. A stratégia is jelzi, hogy a szélenergia-ipar világszerte dinamikusan fejlődő, versenyképes iparág, a beépített kapacitás nagysága folyamatosan növekszik. Magyarországon az első szélerőmű 2000 decembere óta üzemel, 2007 tavaszán a beépített kapacitás több mint 60 megawatt volt.

Az EU 25 országaiban a vízenergia az összes energiafelhasználás 24 százalékát tette ki 2004-ben. A vízenergia a megújulókból származó energiafelhasználásban a biomassza után a második helyen áll, de jelentősége csökken az utóbbi években. A vízenergia potenciált ugyanis Európa nyugati fele már többnyire kiaknázta. Magyarországon a jelenleg meglévő 31 vízerőmű összteljesítménye 55 megawatt, villamosenergia termelése közel 190 gigawattóra/év, ami a teljes hazai villamosenergia felhasználás kevesebb, mint fél százaléka. Magyarország vízerő-hasznosítási adottságai nem kedvezőek, európai összehasonlításban a leggyengébb között vagyunk.

Zöldülő adó

A megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energia mennyisége 2005. év végére meghaladta a 3,6 százalékos részarányhoz tartozó, 2010-re prognosztizált 1600 gigawattóra értéket. A gyorsuló növekedés azonban csak néhány rossz hatásfokú és környezetszennyező, széntüzelésű erőmű részlegesen biomassza-együttégetésre történő átalakítása után indult meg.

A hazai energia- és környezetpolitikai keretrendszert a zöld áram támogatott áron történő kötelező átvételi rendszere, a hazai és uniós forrásokból finanszírozott beruházási támogatások, a bio-üzemanyagokra vonatkozó adókedvezmények, az energiaadó, a környezetterhelési díj, valamint a kibocsátás-kereskedelem rendszere képezik.

A megújuló energiaforrások hazai potenciáljára több becslés is napvilágot látott az elmúlt években. Az egyik legnagyobb ívű felmérést a Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottsága végezte el 2005-2006 folyamán. Ez alapján a teljes hazai megújuló potenciál 2500 petajoule/évre becsülhető, amely jelenlegi primer energiafelhasználásunk kb. 2,5-szerese. A tanulmány által felmért potenciál sohasem érhető el, csak iránymutató a lehetőségek tekintetében.

Ha még takarékoskodnánk is...

A GKM stratégiája a megújuló energiaforrások teljes energiafelhasználásban vett részarányára vonatkozó célértékek meghatározásához két forgatókönyvet állított fel. Az alap szcenárió (BAU) és a stratégiai (Policy) szcenárió között alapvető különbséget jelent, hogy míg a BAU a már meghozott vagy jelenleg ismert és előkészítés alatt álló intézkedések eredményét veszi alapul, addig a Policy forgatókönyv további, a megújulók hasznosítását ösztönző intézkedések hatásával is számol. A BAU forgatókönyv szerint a megújuló részarány a szükséges energiatakarékossági intézkedések megvalósulása esetén 11 százalékot ér el 2020-ra, a takarékossági intézkedések elmaradása esetén pedig 10 százalék körül alakul. A javasolt intézkedések megvalósulásával számoló stratégiai forgatókönyv szerint (Policy) a megújuló részarány 2020-ra eléri a 15 százalékot, míg az energiatakarékossági intézkedések nélkül 13,8 százalékos részarány várható, feltételezve, hogy a bio-üzemanyagok tekintetében 2010-re elérjük az 5,75 százalékos, 2020-ra pedig a 10 százalékos részarányt a motorhajtóanyag felhasználásban. A megújuló energiafelhasználás a 2006. évi 55 petajoule-ról a BAU alapján 136 petajoule-ra, a Policy szcenárióban 186 petajoule-ra emelkedik.

Ösztönző milliárdok

A megújuló energiaforrásokkal előállított energia ma jellemzően drágább, mint a hagyományos, fosszilis energiahordozók felhasználásával előállított energia. A költség-különbség egyes technológiáknál közép-távon, másoknál várhatóan hosszabb távon is fennmarad, ezért a megújulók hasznosításának ösztönzésére a jövőben is fenn kell tartani valamilyen támogatási rendszert. Az Új Magyarország fejlesztési terv Környezeti és Energia Operatív Programja összesen 4916 millió eurós (1350 milliárd forintos) keretéből két prioritás támogat energetikai célú hazai projekteket: a "Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése" prioritási tengely céljaira a teljes keret 5,15 százaléka, az energiatakarékosság ösztönzését célzó "Hatékony energiafelhasználás" prioritási tengely céljaira pedig 1,58 százaléka áll rendelkezésre.