A világ elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben, amit jól mutat, hogy szemben a 10-15 évvel ezelőtti véleményekhez, mára már a politika és a tudomány egyik legfontosabb témája ez lett - kezdte beszédét Fodor Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi Környezettudományi Bizottsága által a témában rendezett konferencián. Szerinte ezt mutatja az is, hogy Franciaország nemrég megválasztott vezetője, Nicolas Sarkozy új irányt adva az országnak "zöld forradalmat" hirdetett, de a korábbiaktól eltérően már az Egyesült Államokban is egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a kérdésre. (Az indonéziai Bali szigetén a héten kezdtek tanácskozást a kiotói jegyzőkönyvet felváltani hivatott új nemzetközi egyezményről, ahol a Föld Barátai és Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) vezető szerepet vár az európai kormányoktól.) 

Szkeptikusok természetesen vannak, ismerte el a zöldminiszter, ők azt állítják, hogy ez egy természetes folyamat, ami velejárója a Föld fejlődésének. Fodor Gábor szerint éppen ezért szükséges, hogy a tudomány és a politika minél inkább összedolgozzon, mivel így a politikusi döntéseket erős tudományos érvekkel lehet alátámasztani. Az itthoni példáról szólva elismerően beszélt az MTA és a KvVM régóta tartó együttműködéséről, amit véleménye szerint mindenképpen folytatni kell a következő időszakban is.

A szakminiszter személyes sikerének tekinti, hogy az országgyűlés néhány hete úgy döntött, hogy létrehozza a jövő nemzedéke országgyűlési biztos posztot, mivel ez Magyarország felelősségét hangsúlyozza, azt, hogy tényleg tenni akarunk valamit a gyermekeink életminőségéért. (Tenni most kell, legalábbis 150 mamutcég szerint, akik állítják: az ENSZ keretei között kidolgozott, jogilag kötelező erejű szabályozásra van szükség a klímaváltozás elleni küzdelemben)

Kétéves, parlament által ellenőrzött programok lesznek

A kiindulásnál először azt kellett figyelembe venni, hogy máshol hogyan kezdték a munkát, merre léptek - mondta előadásában Nemes Csaba, a KvVM képviseletében. Ennek megfelelően az előző egy évben a tudományos élet szereplőivel karöltve ezt a munkát végezték el, aminek eredményeként sikerült egy koncepciót alkotniuk Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) néven. (A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részeként környezeti vizsgálatot végeztet. A vizsgálat során a tervezők biztosítják a nyilvánosság széleskörű részvételének lehetőségét.)

Ennek társadalmi egyeztetése már lezárul, jelenleg az Országos Környezetvédelmi Tanács tárgyalja az abban foglaltakat. A minisztérium reményei szerint a tervezet még januárban a kormány elé kerülhet, majd a parlament emelheti határozati erőre. Az elképzelések szerint a programnak az éghajlatváltozás csökkentése, illetve a hőmérsékletváltozásra való felkészülés lesz a két fő eleme.

A KvVM ajánlja a kormánynak, hogy a NÉS-t együtt tárgyalja az energiastratégiával, mivel így sokkal komplexebb intézkedéseket lehetne tenni Nemes Csaba szerint. A NÉS-t kétéves periódusokban valósítanák meg, úgy, hogy minden év végén a parlament előtt kellene beszámolni a kitűzött, illetve az elért eredményekről.

Nekünk néhány évtized, a Földnek évmilliók

Egy brit kutatás szerint, ha nem lépünk semmit, akkor még ebben az évszázadban kétszázmillió klímamenekülttel lehet számolni, ráadásul világszerte várható lesz a GDP csökkenése - állt az MTA főtitkára, Meskó Attila által jegyzett előadásban. Elhangzott, hogy a széndioxid alapjában véve nélkülözhetetlen a földi élet szempontjából, hiszen e nélkül 33 Celsius fokkal lenne alacsonyabb az átlaghőmérséklet, azonban az utóbbi időben túl sok került a légkörbe, és ez okozza az igazi problémát. A hatalmas növekedés legfőképp annak köszönhető, hogy az elmúlt harminc évben mintegy hetven százalékkal nőtt az energiatermelés, így "néhány évtized alatt elégethetjük azt, amit bolygónk évmilliók alatt hozott létre". (Az Európai Parlament ötven képviselője csatlakozott az atomenergia szükségességét hirdető felhíváshoz, amely új erőművek építésével látná el árammal a kontinenst, ezzel is csökkentve a globális felmelegedést.)

A NÉS megalkotását üdvözölte a főtitkár, szerinte azonban állandó problémát okoz - nemcsak itthon -, hogy a politikusok nem merik vállalni a klímaváltozással kapcsolatos népszerűtlen döntéseket, így nem a megelőzésen, hanem a kárelhárításon van a fő hangsúly. Márpedig ez amellett, hogy több problémát okoz, a költségeket is jelentősen növeli.

A legnagyobb felelősség a fejlett állomoké, hiszen amíg ezek az országok a Föld lakosságának mindössze 18 százalékát teszik ki, addig az energia ötven százalékát ők használják el, illetve a pénzügyi hátterük is nekik van meg a komoly programokhoz, hiszen, a világ GDP-ének nyolcvan százalékát állítják elő.

Hatalmas veszélyben a vízkészletek

A klímaváltozás alapvetően háromfajta gondot okoz a vízgazdálkodásban: vagy túl kevés van, vagy túl sok, esetleg túl szennyezet - hangzott el Nováky Béla (SzIE-BMGE) előadásában. Ha a 47. szélességi fok mentén elvágjuk Európát, akkor elmondható, hogy északon nőni fog a csapadék mennyisége, délen pedig folyamatosan csökkeni. Mivel Magyarország pont ezen a szélességi fokon fekszik, ezért azt még nem tudni, hogy itthon pontosan mi várható. (Problémák a vízminőséggel már most is vannak, hiszen egyes felmérések szerint kétmillió magyarnak nem jut tiszta víz.) 

Egyes felmérések szerint 2071 és 2100 között a mostaninál 25-30 százalékkal szárazabb nyárra, és legalább ennyivel csapadékosabb télre kell számítani - állította dr. Bartholy Judit, az ELTE szakértője. Bár állítása szerint ezek a mérések nem a legpontosabbak, elég sok adatot figyelembe vettek a számításnál, hogy komolyan vegyük őket.

A jövőkép ezek szerint úgy alakul, hogy amíg most a nyár a legcsapadékosabb hónap, addig az évszázad végére ez lesz a legszárazabb. A téllel ugyanez a folyamat fog végrejátszódni csak fordítva Bartholy Judit szerint.  

Ennek köszönhetően az is előfordulhat, hogy 39 százalékkal nőnek a nyári napok, 91 százalékkal a hőségnapok, míg az úgynevezett forró napok esetében 250 százalékos növekedést prognosztizált a kutatónő. Ezzel párhuzamosan természetesen csökkenek a téli napok, a felmérés szerint 75 százalékkal lesz kevesebb hideg nappalunk 2071 és 2100 között.

Rossz helyen van Magyarország

Ezek a nagyon rossz mutatók annak is köszönhetőek, hogy szinte minden kutatás egyetértett abban, hogy a Kárpát-medence térsége a Föld az egyik legsérülékenyebb területe, itt a globális hatásoknál harminc-negyven százalékkal nagyobb melegedésre lehet számítani - állította Harnos Zsolt, az MTA akadémikusa.

Ennek következményeként a természeti katasztrófák számának növekedésére, az élelmiszerellátás akadozására, a vízkészletek romlására és akár a gazdasági veszteségekre is lehet számítani, ha nem teszünk semmit. Elmondása szerint csak az idei év változékony időjárása mintegy kétszázmilliárdnyi kiesést okozott a gazdaságnak.  

Tenni természetesen lehet ellene, mégpedig úgy, hogy átfogó kutatásokat végzünk az időjárás megismerésére, hogy még jobban összehangoljuk a nemzetközi és hazai kutatásokat, hogy nemzetközi monitoring rendszereket építünk ki, hogy a fejlesztési terveknél megjelenik a felelős klímapolitika, illetve talán a legfontosabb, hogy magát a lakosságot is felkészítsük a negatív hatásokra - adott jó tanácsokat Harnos Zsolt.

Van ahol gyorsan és olcsón lehet eredményeket elérni

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet (IPCC) nemrég megjelent kiadványa igen sok rossz hírt közölt, pozitívum azonban, hogy az épületek energetikáját tekintve több a jó hír - jelentette ki Ürge-Vorsatz Diana a Közép-európai Egyetem (CEU) képviseletében. A jelentések szerint rövid és középtávon az energiahatékonyságon lehet a leginkább javítani, ráadásul további előny, hogy ez kevés költségvonzattal jár, mivel a beruházás gyorsan megtérül.

Véleménye szerint ezt bizonyítják a sok országban megvalósult hasonló projektek, ahol negatív költséggel sikerült jobb energiagazdálkodást elérni. Éppen ezért az energiahatékonyság növelése kihagyhatatlan a költségminimalizálásra törekvő klímastratégiából, ráadásul a fejlesztések további előnye, hogy annak van társadalmi vonzereje is: a modern épületeknek köszönhetően nő a szociális jólét, a versenyképesség, illetve nem utolsó sorban az energiahatékonyság is - állítja Ürge-Vorsatz Diana.