A Pharmaceutics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint ha a hatóanyag a bélrendszer helyett túl korán, már a gyomorban kioldódik, az mérsékelheti, vagy akár teljesen hatástalanná teheti egyes reflux elleni, gyomorvédő, pszichiátriai vagy gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító készítmények hatását – olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.
Fotó: DepositPhotos.com
Az SE kutatói azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a különböző folyadékok a gyomornedv-ellenálló gyógyszerek hatását. A kutatás során 22 gyakran fogyasztott italt elemeztek, amelyek közül hetet – többféle ásvány- és gyógyvizet, csapvizet, szűrt vizet és almalevet – részletes laboratóriumi vizsgálatnak is alávetettek.
A legnagyobb változásokat a lúgos, magas ásványianyag-tartalmú palackozott vizek okozták a hatóanyagot védő bevonatnál. A kutatók szerint nemcsak a víz lúgossága, hanem magas ásványianyag- és iontartalma is szerepet játszhatott a védőbevonat gyorsabb oldódásában – ez különösen egyes gyógyvizeknél volt látványos.
A vizsgálatok szerint egyes gyógyvizeknél a gyomornedv-ellenálló réteg már öt perc után károsodni kezdett, 15-30 perces előáztatást követően pedig a hatóanyag több mint 90 százaléka idő előtt kioldódott. Ezzel szemben a savasabb folyadékok, például az almalé, sokkal stabilabban tartották a bevonatot.
A gyomornedv-ellenálló készítményeket úgy tervezik, hogy a hatóanyag ne a gyomorban, hanem csak később, a bélrendszerben szabaduljon fel. Erre azért van szükség, mert egyes hatóanyagokat a gyomorsav lebontana, mások pedig irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját. Ilyen speciális bevonat található például egyes reflux elleni, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító vagy emésztést segítő enzimkészítményeken is.