Ha a világon mindenhol a folyókból nyert, vagy a hatalmas esőzések után ott maradt vízzel lehetne locsolni, a környezetvédő aktivistáknak eggyel kevesebb ok miatt fájna a feje. De nincs ez így. Földünk nagy részén az öntözést villamos energia és gázolaj felhasználásával oldják meg. Ez utóbbi használata közvetlenül juttatja a levegőbe, a sokak szerint a klímaváltozásért felelős széndioxidot.
A nagyságrend érzékeltetése véget mindenképp érdemes megemlíteni, hogy a szárazföldek felszínének nagyjából harminc százalékán folyik mezőgazdasági tevékenység. További harmincat pedig részben, szintén a mezőgazdaság hasznosít. A növénytermesztés pedig nincs meg öntözés nélkül sehol a világon.
Gépesített öntözés
Mindannyian láttunk már távol-keleti felvételeket, ahol a szorgos rizstermesztők vízzel árasztják el a termőterületet, hogy azután térdig abban állva dugdossák el az életet jelentő gabonaszemeket. A növényeket éltető vizet a világ nagy részén viszont hatalmas öntözőgépek juttatják a talajba. Ez közvetve további káros anyag kiboccsátást jelent, hiszen a berendezések gyártása során szintén komoly mennyiségű széndioxidot juttatnak a légkörbe.
Csökkentheti a föld felmelegedésének ütemét, ha az agrárium, az autógyárak példáját követve, hatékonyabb energiafogyasztású motorral működtetett öntözőberendezéseket használ. Az autóipar, illetve az államok kormányainak kutatásaiban egyre inkább előtérbe kerülnek a bioenergiával meghajtott gépek. Egyszerűnek tűnik, hogy ha a fosszilis alapanyagú üzemanyagokat kiváltjuk növényekből előállított, "környezetbarát" termékkel, akkor örökre elfelejthetjük az üvegház-hatást.
Mégsem olyan könnyű a helyzet. Brazília már most készen áll arra, hogy a bioüzemanyag egyik alapanyagának használt cukornád felhasználás felfutása esetén jelentős méretű erdőt vágjon ki, így növelve a művelésbe vont területének méretét. Mindeközben a világ másik végén pont ennek ellenkezőjét akarják elérni.#page#
Konkrét kötelezettségeket ugyan nem tartalmazó, de az üvegházhatás csökkentéséhez szükséges, hosszú távú célkitűzéseket megfogalmazó nyilatkozatot fogadtak el korábban az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezletének résztvevői. A dokumentum felszólítja a tagországokat, hogy az APEC-térségben 2020-ig legalább húszmillió hektárnyira növeljék az erdőkkel borított területeket, amelyek elnyelik a globális felmelegedést okozó üvegház-hatást erősítő gázokat. A résztvevők ígéretet tettek arra, hogy regionális hálózatot hoznak létre az erdőgazdálkodás, a környezetbarát üzemanyag-technológiák és a megújuló energiaforrások kutatása végett.
Vélemény itthonról
A Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország (MTVSZ) már
korábban is többször felhívta a figyelmet, hogy a bioüzemanyagok meggondolatlan elterjesztése veszélyeket jelent a biológiai sokféleségre, valamint maga után vonja az élelmiszerek és a takarmány árának emelkedését. Ugyanakkor nem járul érdemben hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez sem.
Nem kell hozzá nagy logika, hogy rájöjjünk, ha a gazdák egyre nagyobb területen a bioüzemanyag-gyártás érdekében termelnek, akkor a fogyasztásra szánt növényekből kevesebb lesz, így növelve az élelmiszerek árait. Mindezek nem azt jelentik, hogy akkor maradjon minden a régiben, hiszen az egyre nyilvánvalóbb, hogy úgy sokáig nem húzhatjuk. Összetetten kell vizsgálni a problémát, miközben törekedni kell a fenntartható fejlődés megteremtésére.
