Nehéz idő vár a műanyagipari vállalatokra - a vásárlók is rosszul járnak

Az idei év meglehetősen kaotikusan alakult eddig a műanyagipar számára: az alapanyagárak drasztikusan emelkedtek, a tengerifuvar-költségek közel megduplázódtak, és a globális szállítási láncok is akadoznak. Emiatt számos műanyagipari vállalatnál likviditási gondok léphetnek fel, és a kapcsolódó ágazatokban – főleg a jelentős csomagolóanyag-hányaddal dolgozó élelmiszeriparban – a gyártók részben vagy egészében a fogyasztókra háríthatják át a költségnövekedést, erősítve ezzel az amúgy is erőteljes inflációs nyomást – állítja legújabb ágazati elemzésében Bujdosó Tünde, az Euler Hermes szakértője.

Hosszú huzavona után, 2021. július 1-jén hatályba lépett az egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló, az európai normákhoz igazodó kormányrendelet. Ennek hatását már a mindennapjainkban is érezzük: például eltűntek a boltokból, kávézókból, éttermekből a műanyag szívószálak és evőeszközök. A jogszabályi változás némi termékszerkezeti átalakulást is eredményezett a műanyagiparban, ugyanakkor érdemes megvizsgálni az összes egyéb, az ágazatot érintő hatást is, amelyek meghatározzák a szektor jövőjét.

Környezettudatosság és EU irányelvek

Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója emlékeztet: a műanyaghulladékok újrahasznosítása terén Magyarország sajnos a sereghajtók között van az Európai Unió tagországai között; míg nálunk az arány 25-26 százalék, addig az uniós átlag 44 százalék, több országban pedig meghaladja az 50 százalékot. Az uniós döntéshozók elkötelezettek a szigorítások folytatását illetően: 2025-ig az összes feldolgozott műanyag felét, míg 2030-ig 55 százalékát kell majd anyagában újrahasznosítani. Ezen belül 2029-re a forgalomba hozott italos palackok legalább 90 százalékát kell elkülönítetten gyűjteni, továbbá az is előírás lesz, hogy ezen termékek szekunderanyag-tartalma elérje a 30 százalékot.

Bujdosó Tünde

Ezekre tekintettel bizonyos, hogy a műanyagipar a körforgásos gazdasági modell bevezetése és működtetése terén komoly kihívások előtt áll. További probléma, hogy a képződő műanyaghulladék több, mint felét Magyarországon még mindig hulladéklerakókban helyezik el (vagyis föld alá temetik), miközben egyre több európai ország tiltja vagy erőteljesen korlátozza ezt a nem környezetbarát megoldást. Jól mutatja a szemléletváltozást, hogy 11 tagországban a hulladéklerakók aránya 10 százalék alatt van, és az EU által megcélzott arány is körülbelül ezen érték körül mozog.

Meredeken emelkedő alapanyagárak

A világjárvány megtörte a műanyagipar 2016 óta tartó lendületét mind Magyarországon, mind világviszonylatban – állítja Bujdosó Tünde. A 2020-as évi gyárleállások, majd a globális lezárásokat követően az ellátási láncok megszakadása, a kereskedelmi korlátozások bevezetése és a fogyasztás csökkenése egyértelműen éreztették hatásukat az ágazat teljesítményében, különösen 2020 első félévében. 2020 utolsó negyedévétől ugyanakkor teljesítményében már a felépülés jeleit mutatta a műanyagipar. A 2021-es várakozások szerint - a jelenlegi árszintekkel - bevételi oldalon a 2019-es szinten lesz a teljesítmény, vagy még meg is haladja azt.

Ipari műanyaggyártás és csomagolóeszközök gyártásának összes nettó árbevétele Magyarországon (2016-2020), ezer Ft

Év Műanyag csomagolóeszközök Műanyagtermékek
2016 278 224 909 920 585 123
2017 251 174 091 988 215 555
2018 287 551 860 1 142 681 472
2019 328 853 004 1 306 249 811
2020 306 610 500 1 215 431 264
Azonban 2015 óta nem volt olyan drasztikus áremelkedés, mint a 2020 decemberétől 2021. május végéig tartó kirobbanó dinamikus trend, amely komoly fejtörést és jelentős költséget okoz az ágazat szereplőinek. Az áremelkedést nem lehet csupán a járvány számlájára írni. A polimer árakat befolyásoló tényezők rendkívül sokrétűek, így hat rájuk többek között az olajár, az euró/forint árfolyam, a gyártókapacitás volatilitása – gyártóegységek termelése és leállása – az emelkedő fuvardíjak, a konténerproblémák, a kötődő ágazatok ciklikussága és még sok más tényező.

Az áremelkedést a szűkülő kínálat mellett növekvő kereslet is hajtotta. Az alapanyag-szűkösség oka, hogy volt olyan időszak 2020-2021-ben, amikor Európa 9 nagy gyártójának 15 üzemében részleges vagy teljes leállás volt vis maior miatt – miközben a szokásos, karbantartáshoz kapcsolódó október-novemberi gyárleállások még csak most kezdődnek. Ezt tetézi, hogy a távol-keleti gyártóktól lassabban érkeznek a termékek, miközben a tengeri szállítási költségek a tavalyi közel duplájára emelkedtek. A jelenlegi árszintek tartósnak ígérkeznek Bujdosó Tünde feltételezése szerint egészen addig, amíg a tengerentúli import érezhető mennyiségben folyamatosan nem érkezik és az egyéb ágazatot befolyásoló anomáliák is megszűnnek.

Polimer átlagár trend (2020/36. hét-2021/34. hét), EUR/tonna

És hogy kik fogják ezt megérezni a műanyagipari gyártókon és feldolgozókon kívül? Gyakorlatilag mindenki. Hiszen polietilénből vagy polipropilénből készül a csomagolóanyagok jelentős része, a flakonok, a fóliák, a tasakok, a palackok, a joghurtos dobozok. A zsugorfólia ára a tavalyi év azonos időszakához képest a duplájára drágult.

Bujdosó Tünde példaként hozza fel az üdítőital-gyártókat, amelyek esetében átlagosan a termék bekerülési értékének felét teszi ki a PET palack. Általános piaci vélekedés az élelmiszeripari termékek gyártói körében, hogy a prémium termékeknél a haszon jelentős részét elviszi a csomagolóanyag miatti költségnövekedés, hiszen az áremelkedés csak részben hárítható át a fogyasztókra.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az alacsony haszonnal értékesített termékek esetében a gyártás veszteségesbe fordulhat. A keletkezett többletköltségek egy része továbbhárítható, de mind a hazai mind a külföldi feldolgozók számára egy állandó kérdés, hogy az ő vevőik milyen határig képesek elviselni a rájuk hárított alapanyagár-emelés terheit.

Mivel sok vállalat már felhasználta a biztonsági tartalékait és bizonyos ágazatokban a technológiai trendekkel együtt további beruházási igény is intenzíven jelentkezik, a jelenlegi piaci helyzet komoly likviditási nehézségeket okoz sokaknak – figyelmeztet az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, aki szerint elengedhetetlen az állami támogatás a környezettudatosság javítása és az EU direktívák betartásának érdekében, a szektor bizonyos szereplőinek pedig a túléléshez szemléletváltásra és komoly racionalizálásra lesz szüksége.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo