Minden negyedik háború a természeti erőforrások miatt robban ki

Ahogy erősödik a harc az erőforrásokért, gyakoribbak lettek a klímakonfliktusok. Az ivóvízválságok elmélyítik a népcsoportok közötti feszültségeket. A fegyveres összecsapások negyedét okozta ivóvízhiány.

Az ökológusok számára nem ismeretlen a "klímamenekült" kifejezés. (Az első ember, aki hivatalosan is ezen a jogcímen ismertek el menekültként, 2013-ban hagyta el a hazáját.) Olyan embert takar ez a szó, aki azért kényszerül elhagyni lakóhelyét, mert a megélhetéséhez szükséges természeti erőforrások (víz, termőföld stb.) már nem állnak rendelkezésre a természeti viszonyok megváltozása, leggyakrabban a klímaváltozás, elsivatagosodás vagy a rendszeres árvízek miatt. A különféle népcsoportok között 1980 óta kirobbant fegyveres összecsapások 23 százalékának hátterében az ivóvízhez való hozzáférés problémája állt.

Ő jót ivott, nem támad neki embertársának
(fotó: freeimages.com)

A népcsoportok közötti konfliktusok viszonylag szűk fogalom, nem fedi a világnépesség összes zavargását, a polgárháborúkat, stb. Ha ilyen tágabb összefüggésben nézzük, ezeknek "csak" 9 százalékát okozta az ivóvízhiány, ismertette német tudósok kutatását a U.S. Journal Proceedings of the National Academy of Sciences. Azok a nemzetek, melyekben több etnikum él, nagyobb kockázattal néznek szembe a fegyveres konfliktusok kialakulására, ha természeti katasztrófa éri lakóhelyüket. Márpedig ennek is nagyobb az esélye, ahogy egyre több szélsőséges időjárási körülményt produkál a klímaváltozás. Ezért a klíma megmentésére irányuló törekvések egyben a világbékét is elősegítik. A jövőben ugyanis a szárazföldi területek egy jelentős része lakhatatlanná válik a hőhullámok miatt, ami újabb menekültválsághoz, vagy háborúkhoz vezethet.

A mostani vizsgálat hibája, hogy nem feszegette annak okait, sok természeti katasztrófa miért nem von maga után -még ugyanabban a hónapban- fegyveres megmozdulásokat. Számos társadalomtudós és természettudós korábban szkeptikusan nyilatkozott hasonló gondolatokról, mondván nehéz elkülöníteni a klímaváltozást olyan más konfliktusnövelő tényezőktől, mint a szegénység, a vallási intolerancia vagy a társadalmi igazságtalanság.

A kutatók ezért hangsúlyozták, hogy a természeti katasztrófák nem tekinthetők a fegyveres harcok közvetlen okozóinak, de kétségtelenül kockázaterősítő tényezők. 2013-ban az ENSZ egyik tudósokból álló bizottsága azt a kijelentést tette, hogy az éghajlatváltozás "közvetve növeli az erőszakos konfliktusok kialakulásának kockázatát, mert olyan tényezők hatását erősíti fel, mint a szegénység és a gazdasági sokkok".

Amíg ezt olvassa, tíz gyerek halt szomjan
Az ivóvíz a 21. század olaja, a nyersanyag, amiért már ma háborúk folynak. Évente 5-8 millió ember hal meg, és körülbelül 250 millió ember kap súlyos betegséget szennyezett, fertőzött víz fogyasztása vagy használata miatt. Míg a 20. század elején körülbelül 25 ezer köbméter víz jutott egy főre, mára ez kevesebb, mint negyedére, hatezer köbméterre csökkent a népességnövekedés következtében. 2025-re pedig az emberiség ötöde, több mint másfél milliárd ember él majd olyan területen, ami vízhiánnyal küszködik.
 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo