Az Európai Unió szabályozása alapján Magyarországon a kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra, szén-monoxidra és a felszín közeli ózonra van tájékoztatási és riasztási küszöbérték, továbbá - egyedül Magyarországon - a kéndioxid és a szálló por együttes koncentrációjára is. A szálló porra jelenleg nincs önálló küszöbérték.

Magyarország szállópor szennyezettsége, hasonlóan más országokéhoz, elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. A levegő szennyezettségének csökkentésére ezért a közlekedést szabályozó, a településeken belül korlátozó intézkedések, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedések jelenthetik a megoldást.

A környezetvédelmi hatóságok elkészítették azokat az intézkedési programokat, amelyek elősegítik a fenti cél elérését. A települések, így Budapest is beépítette környezetvédelmi programjába az intézkedéseket, azonban az eredményt csak azok megvalósítása hozhatja meg.

A küszöbértékek meghatározása egyébként az egészségügyi minisztérium ajánlása alapján történik, a légszennyezettségi adatokról a zöldtárcához tartózó felügyelőségek adnak tájékoztatást, az intézkedések elrendelése - így pl. a szmogriadó - pedig az önkormányzatok feladata. (Ennek fontosságára néhány napja hívták fel a figyelmet civil szervezetek, mivel az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a porszennyezettség a fővárosban, aminek köszönhetően átlag három évvel élnek kevesebbet a budapestiek - van, aki húsz évet veszít.)