Egyre többet hallani biogáz-üzem építéséről, és ami igazán bizakodásra ad okot, az az, hogy már Magyarországon sem egy üzemel. Nyírbátor után megkezdte normálüzemben a termelést a pálhalmai biogáz-telep, míg Klárafalváról sikeres próbaüzemről adtak hírt, miközben Szakoly és Szerencs mellett is megkezdték biomassza erőmű építését. Egyre több biogázüzem épül, de még így is sereghajtónak számítunk a fejlett országokhoz képest, ahol az élelmiszer-termelés egyik terméke az energia.
Az, hogy mennyi megépítésére van reális esély hazánkban, az nagyban függ a politikai szándéktól (tőlünk nyugatra kétszer annyiért kell kötelezően átvenniük a megtermelt zöldáramot a szolgáltatóknak, mint itthon) és a rendelkezésre álló alapanyagoktól. Ez utóbit ugyanis egyszer be kell szállítani az üzembe, majd onnan a megmaradt biomasszát vissza a földekre. Ha nagy területről gyűjtik be, az komoly költségekkel jár.
Kétséges megtérülés
A biogáz termelés alapanyaga viszont szinte minden lehet - mondta Kovács Kornél professzor, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke. A gázt termelő mikrobák vígan megélnek állati hígtrágyában, rothasztott növényi anyagban, de bármilyen szerves hulladékban is. Természetesen a beruházás rengeteg pénzbe kerül, annyiba, amelyet a magyar gazdák nem tudnak előteremteni. Így befektetők és a bankok jönnek szóba, mint finanszírozók.
Akik viszont jelenleg még ódzkodnak tőkét beruházni, mivel a Nyugat-Európában átlagosnak számított 5-6 év megtérülési idő nálunk minimum 8-9 év. Amelyet még, a későbbi nyereség fejében elfogadnának, de sajnos az alapanyagot biztosító állattelepek, mezőgazdasági üzemek ilyen távú életképességében már nem igazán bíznak. A hatóságilag megszabott kötelező átvételi ár emelése és hasonlóan ösztönző ár a földgáz vezetékbe táplálható biometán számára, komoly lökést adna a biogázüzemek hazai elterjedésének - véli az elnök.
Változó hozzáállás
Korábban már beszámoltunk róla, hogy az egyesület szerint méltatlanul háttérbe van szorítva a biogáz, mint alternatív energiaforrás, de az Új Magyarország Fejlesztési Tervben már biztosítanak forrásokat erre a célra, amelyet pozitívumként említett meg Kovács Kornél. Igaz, az egyesület még több forrást szeretne a szektornak biztosítani, hiszen igazán környezet- és társadalombarát, áram- és hőtermelésről van szó. A bioetanol és biodízel előállítással szemben a biogáz termelés alapanyaga nincs hatással az élelmiszertermelésre, hiszen annak hulladékát hasznosítja. A gáztermelés során hátra maradt massza pedig kiválóan alkalmas a termőföldek trágyázására.
Nem véletlen tehát, hogy már itthon is egyre több kistérségi társulás tervezgeti saját biogáz üzemét. Szeged környékére az SZTE és a Démász közösen tervez egyet. Ugyanis a profit elérése mellett a mezőgazdasági termelők szinte minden felesleges hulladéktól megszabadulhatnak, úgy hogy nem ők fizetnek ezért, hanem nekik fizetnek az elszállításért.
Kutatás és tájékoztatás
A politikusok és gazdák, valamint a végfelhasználó állampolgárok jelenleg még nagyon keveset tudnak a biogázról. Ezen változtatna az Európai Unió BIOGAS ACCEPTED projektje, melynek keretében hat országban indul meg a széleskörű tájékoztatás. Itthon ZöldÁsz néven indul a kampány áprilisban.
Komoly kutatások folynak, hogy gazdaságosabbá tegyék a biogáz termelést. A Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékén 25 éve folyamatosan vizsgálják a biogázt életük során melléktermékként megtermelő "bacilusokat". A kutatók meg szeretnék érteni, hogy mi határozza meg az optimális "bacilus" összetételt. Ma már ott tartanak, hogy "néhány mondatot megértenek a "bacik" beszédéből". Ez az eredmény megduplázta a spontán biogáz termelést.
