A Századvég felmérése szerint a megkérdezettek többsége egyetért abban, hogy a klímaváltozás negatív hatásai már most is tapasztalhatóak, illetve hogy az egészen közeli jövőben érezhetőek lesznek. „Ugyanakkor a felelősség vállalását tekintve már korántsem ennyire egységes a kép” – jelentette ki Hídvégi Áron, a Századvég Alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója.
A megkérdezettek legnagyobb arányban - 46 százalékban – az államtól, és - 27 százalékban – a vállalatoktól várják a klímaváltozás problémájának megoldását, a tényleges egyéni szerepvállalás mindössze a válaszok 18 százalékában jelent meg. Ugyanakkor feltűnő ellentmondás, hogy a kérdésekre adott válaszok alapján a magyar lakosság kifejezetten környezettudatosnak vallja magát. Valószínűleg inkább a társadalmi elvárások tükröződnek a válaszokban, mintsem a hétköznapokat jellemző valós cselekedetek. „De már az is fontos, hogy a lakosság tudatában van az elvárásoknak, s onnan már csak egy lépés kell ahhoz, hogy mindez a tettekben is megnyilvánuljon. A kérdés, hogy mikor és mi alapján hozzák meg ezt a döntést” – tette hozzá Hidvégi Áron.
Tizenöt évvel ezelőtt még csak elvétve kellett hőségriadót hirdetni, mára viszont a nyarak midnennapos részévé vált. Még hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövőben, már tíz éven belül is évente 9-16 nappal nőhet a hőségriadók időtartama. A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több “hőhullámos napot” tapasztaltak Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.
A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt. A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán alakult ki Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hőhullámból származó napok száma összesen. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni Budapesten, ekkor 11 egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet.