A zöldtárca vezetői a 81 éves tudóssal emellett megvitatták saját találmánya, a metanol alapú energiatermelés gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit is. Szóba került a geotermikus energiára telepíthető metanolos energiatermelés, valamint a földgázzal együtt a földből feltörő szén-dioxid energetikai hasznosításának lehetősége is. A találkozó résztvevői véleményt cseréltek a szén-dioxid föld alá történő visszasajtolásáról, valamint a bioetanol, mint alternatív energiaforrás előnyeiről és hátrányairól is, ezek a témák egyébként a holnapi környezetvédelmi miniszterek tanácsának napirendjén is szerepelnek.
Oláh György, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen kémikusként végzett és kutatott, 1956 végén távozott az országból. 1994-ben az úgynevezett karbokationok kutatásáért kapott kémiai Nobel-díjat. A magyar származású tudós szerint a kőolaj és a földgáz után a szén-dioxidból előállítható metanolon alapulhat a jövő gazdasága. A metanol üzemanyagként kiváló, és mesterséges szénhidrogének kiindulási anyagául szolgálhat.
Az energiacella metanollal működik, amit szén-dioxidból állítanak elő, a folyamat végén pedig víz keletkezik. Oláh György munkacsoportjának szabadalma kizárólag levegőből kiindulva, annak szén-dioxid- és víztartalmát felhasználva állítja elő a metanolt, amely tökéletesen alkalmas az említett energiahordozók kiváltására.
A direkt metanolos tüzelőanyagcella közvetlenül alakítja át a metanolt elektromos árammá egy úgynevezett polimer elektrolit membrán segítségével. Elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál. A direkt metanolos tüzelőanyag-cellával működő gépjárművek gyártására minden technikai feltétel adott.
Oláh Györgynek és munkatársainak több évtizedes kutatómunkája válik gyakorlattá az úgynevezett "metanolgazdaság" egyre terjedő alkalmazásával. Több millió gépkocsit hajt már ma is a Távol-Keleten metanol- vagy dimetil-éter-alapú dízel üzemanyag.
Jövő tavasszal Izlandon kezdi meg működését az első európai metanolüzem, amely a gejzírek szén-dioxid-tartalmának átalakításán alapul, ez lesz a világ első ilyen jellegű üzeme. Ha az üzem beválik, Izland jelentős mennyiségű olcsó üzemanyagot szállíthat Nyugat-Európába. A folyamat lényege, hogy a vízbontásból - az ehhez szükséges energiát a gejzírekből nyerik - származó hidrogénből és szén-dioxidból állítanák elő a metanolt.
A találkozón Oláh Lajos felvetette, hogy Magyarország is hasonló adottságokkal rendelkezik, mint Izland, éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogyan lehetne átültetni az izlandi példát a magyarországi gyakorlatba.
