Az új nemzetközi szerződést a 2009-es koppenhágai klímavédelmi csúcson kell megkötni, és az azt követő években ratifikálni. Az egyezmény 2012 után váltja majd fel az akkor lejáró Kiotói Jegyzőkönyvet.
A szocialista EP-képviselő úgy nyilatkozott, hogy a Balin adott mandátum és az általa meghatározott tárgyalási keret nagy előrelépés. Olyan országok is, amelyek nem írták alá a Kiotói Egyezményt - például az Egyesült Államok - "végre elismerték, hogy létezik az éghajlatváltozás problémája". Tabajdi szerint ez a "klímavédelmi berlini fal" leomlásával ér fel.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a bali megállapodás csak a kezdetét jelzi egy hosszú és nehéz tárgyalási folyamatnak. Az EU és benne Magyarország a klímavédelem élharcosa. Az Európai Tanács 2007 márciusában arról határozott, hogy 2020-ig egyoldalúan 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az uniós környezetvédelmi miniszterek Balin azt követelték, hogy a fejlett ipari országok kötelezzék el magukat kibocsátásuk 25-40 százalékos csökkentésére 2020-ra 1990-hez képest. Az Egyesült Államok azonban sajnos kivetette ezt a középtávú kötelezettségvállalást a megegyezés szövegéből, mert nem akart számszerű célokat foglalni a zárónyilatkozatba. Ezáltal csupán egy hosszú távú célról sikerült megállapodni: 2050-re a 2000-es szint felére kell csökkenteni a kibocsátást.
