A Reuters és a Wood Mackenzie közös gyűjtése alapján a szokatlan hideg Texas, Új-Mexikó, Oklahoma, Louisiana és Tennessee államok összesen 25 olajfinomítójában vezetett részleges vagy teljes leálláshoz.

Mielőtt a Beaumont, Corpus Christi és Port Arthur városokban újraindultak volna az üzemek, naponta hatmillió hordónyi olajfinomítónyi kapacitás kiesését regisztrálták az Egyesült Államok szintjén – ekkora kárt még a 2017 augusztusában a régióban pusztító Harvey hurrikán sem tudott okozni ezen a téren. A legutolsó nagyobb finomító, a Chevron pasadena-i üzeme csak néhány napja, szerdán tudta folytatni a működését, ezzel újabb napi 38 ezer hordó csatlakozott vissza a termelésbe.

Miért okozott ekkora károkat a hideg?

Az első problémák akkor kezdődtek, mikor a február 14-én éjszaka a közel -10 fokra csökkenő hőmérséklet miatt befagytak a gyártási egységek működtetéséhez szükséges műszerek – közölték a lappal a finomítók működésében jártas források.

Az olajfinomítók alkalmazottai egész éjszaka küzdöttek azért, hogy legalább a minimális termelési szintet fenntartsák, ám február 15-én a közművek kudarcot vallottak, beleértve az ipari gázellátást, az áram- és gőztermeléshez szükséges földgázt, valamint a külső áramellátást, így kikényszerítve számos üzem teljes leállását.

Az olajcégek számolják a veszteségeket

Az Exxon Mobil március végén azt közölte, hogy a texasi baytown-i és beaumont-i finomítók leállítása a társaság februárban regisztrált közel 800 millió dolláros veszteségének nagyjából negyedéért felelős.

Amerika második legnagyobb finomítója, a Valero Energy Corp úgy kalkulál, hogy az első negyedévben az extrém hideg miatt 520 és 535 millió dollárral többet kell kiadnia a magasabb villamosenergia- és földgázköltségekre – a Valero tizenkét finomítójából nyolc leállt a viharok miatt.

A Phillips 66 közlése szerint a vállalat vesztesége az első negyedévben elérheti a 865 millió dollárt, ugyanakkor ebből nagyjából 210 millió dollárt egy épülő vezeték projektjével kapcsolatos költségek adnak.

(Reuters)