A geotermikus energia hasznosításának lehetőségei, forrásai címmel tartottak ma konferenciát Szegeden. A rendezvény célja, hogy bemutassa azokat a technológiákat, amelyekkel a felszínre lehet hozni a föld alatt található termálvíz-készletet, illetve, hogy rátaláljon arra, hogy ezt miként lehet gazdaságossá tenni az átlagfelhasználó számára is. Jelenleg Magyarország döntően fosszilis tüzelőanyagokkal oldja meg az energiaszükségletét, melynek jelentős részét, mintegy nyolcvan százalékát import beszerzésből fedezi.
A függőség csökkentésének eszköze a megújuló energiák elterjesztése, melynek stratégiáját Csoknyai Istvánné, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezető főtanácsosa ismertette. Ennek egyik célja, hogy a biomasszából előállított energia aránya (amely jelenleg kilencven százalék) csökkenjen, és nagyobb teret engedjenek a szél-, a nap- és a geotermikus energia felhasználásnak. Ez utóbbi kapacitáskihasználtsága alacsony. A számítások szerint tizenötszörösére is növelhetnénk a földből nyert energia nagyságát. A stratégia 2020-ra, hetven százalékra csökkentené a biomassza részarányát a megújuló energiaforrások hasznosításában. (Több mint 100 milliárd forint fordítható 2015-ig a megújuló energiaforrások használatát, az energiatakarékosságot szolgáló programokra.)
Mindezt úgy, hogy a biomassza felhasználás területén hazánkban jelentős tartalékok vannak, de ezen belül a biohulladékoknak nagyobb szerepet kell kapnia. Ezzel párhuzamosan a biogáz kapcsán meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy azt az országos gázvezeték rendszerbe bekerülhessen. Elsősorban a kötelező átvétel feltételeit kell jogszabály útján eszközölni. Hasonló a helyzet a szélenergiával is. Az így nyert áramot a villamoshálozatba kell eljuttatni, mert enélkül nincs értelme beruházni e téren.
Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai tanácsadója előadásában megjegyezte, a megújuló energia használatának elterjesztése a vidékfejlesztés egyik eszköze lehet. A geotermikus energia kinyerésének egyik gátját a kötelező visszasajtolásban látja Szerdahelyi. Ez azt jelenti, hogy a kinyert vízkészletet a kutak üzemeltetőjének vissza kell juttatnia a tározóba, amely jelentős pluszköltséget jelent.
Hámor Tamás, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal főosztályvezetőjének prezentációjából kiderült, hogy ezt az Európai Unió nem követeli meg a tagországoktól, így nekünk is lehetőségünk van ezen kötelezettség megszüntetésére. Szerinte szükség lenne külön jogi szabályozásra a geotermikus energia kapcsán, illetve több forrást kellene biztosítani a fejlesztésekre. A főosztályvezető szerint a hatóságok közötti adatforgalmat is fejleszteni kell, hogy megfelelő legyen a hazai földhő nyilvántartás. Nemcsak Hámor, de a jelen lévők közül többen is szorgalmazták a megújuló energia törvény megalkotását.
