Az éghajlatváltozás következtében nő a viharok száma, a tengerszint emelkedése pedig növeli a viharok nyomán bekövetkező áradások kockázatát az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) idén közzétett jelentése szerint.

A hirtelen lecsapó, a korábbiaknál erősebb és csapadékosabb viharok a lakosságot és a gazdasági szereplőket egyaránt fenyegetik. Mika János éghajlatkutató a felkészülést illetően az ENSZ egyik friss munkaanyagának szlogenjét idézi, amikor azt mondja: a Föld lakóinak feladata ma "elkerülni a kezelhetetlent", és "kezelni az elkerülhetetlent". Azt, hogy bolygónkon a legjobb esetben 1,1, a legrosszabban 6,4 Celsius-fokkal nőhet az évi átlagos hőmérséklet. Európában gyakoribbá válhatnak a nagyobb esőzések és a pusztító árvizek, s ezek Magyarországot is kétséget kizáróan fenyegetik.

Rövid távon nem érdemes megítélni az éghajlatváltozást, de annyi bizonyos, hogy a természeti katasztrófák világszerte mindenkinek komoly kihívást jelentenek. A Muncher Re nemzetközi viszontbiztosító jelentéséből való számok azt mutatják, hogy 1985 és 1999 között a természeti csapások a fejlett világ éves nemzeti össztermékének (GDP) 2 százalékát kitevő, nagyjából 600 milliárd dolláros kárt okoztak. A fejlődő országok esetében az arány 13 százalék, ami 200 milliárd dollárt jelent. A Magyar Tudományos Akadémia VAHAVA-projektje (Globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok) évente legalább 250 milliárd forintra becsüli a természeti csapásokból eredő károkat, ami a magyar GDP-nek csupán egy százaléka, így Magyarország egyelőre a viszonylag szerencsésebb országok között van.

A biztosítók dupláznak

A viharok száma 1960 óta megduplázódott - közölte a londoni Lloyd's, a világ egyik vezető biztosítójának az elnöke, Lord Peter Levene, aki szerint az azóta eltelt negyvenhét évből 2005 volt a legrosszabb. Akkor a természeti katasztrófák több mint 85 milliárd dollárnyi kárt okoztak, s ennek 80 százalékát az Egyesült Államokat pusztító hurrikánok rombolása tette ki.

A Swiss Re viszontbiztosító társaság és a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet számításai szerint az elmúlt száz év átlagban 21 milliárd eurós évi viharkárai Európában a következő 80 évben várhatóan 200 millió euróval (50 milliárd forinttal) növekednek a rombolás növekvő ereje következtében. 2085-re az európai viharkárok átlaga 44 százalékos növekedést mutat majd a százéves átlaghoz képest, de különösen Dánia (134 százalék), Németország (114 százalék) és Svédország (95 százalék) biztosítói plusznövekedéssel kényetlenek szembenézni.

Magyarországon is többe kerülhet a szeszélyes időjárás. A magyar biztosítók adatai alapján a viharkárok az elmúlt három évben az ötszörösére nőttek, ebből a felhőszakadás miatti bejelentések háromszorosra, ráadásul a bejelentett káresetek 15 százalékkal, a kifizetett kártérítés azonban 33 százalékkal nőtt az elmúlt két évben. Korábban a károk főleg az északkeleti-keleti országrészben voltak jellemzőek, mostanában viszont lokális viharok okoznak komoly károkat az országban. A változásokból azonban nem minden biztosító következtet hosszú távra: egyes társaságok szerint az éghajlatváltozás nincs bizonyítható hatása a károk gyakoriságára.

Kritikus infrastruktúra

Az időjárással kapcsolatos, mostanában sokkal kiszámíthatatlanabbak és nagy veszélyt jelentő károk - például heves viharok pusztíthatnak télen, amelyek a nyári időszakot jellemezték inkább - miatt a "kritikus" infrastruktúrát, a víz-, csatorna-, gáz-, villanyvezeték-rendszer megvédésére hatékony intézkedések szükségesek. A városok élhetőségét alapvetően befolyásoló közüzemi infrastruktúrák tartós működésképtelensége ugyanis jelentős kihatással van a gazdaság és társadalom minden területére, s a károk kumulálódnak.

Teljes cikk a Piac és Profit Magazinban...