A koncepció tervezetre érkezett észrevételek között volt, amelyik a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása mellett új blokkok építését is szükségesnek ítéli, de volt olyan is, amely szerint a paksi mintegy 2.000 megawatt teljesítmény az energiahatékonyság növelésével kiváltható lesz.
Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára, a vita moderátora emlékeztetett arra, hogy magyar villamosenergia-termelés 38 százalékát adja a paksi atomerőmű. A kedvezőbb forgatókönyv szerint 2020-ra a megújuló energia aránya az összes energiafelhasználásban eléri a 15-18 százalékot, így a fosszilis és a nukleáris energia osztozik a "torta többi hányadán". A számítások szerint évi 3 százalékos GDP-növekedés mellett - az energiahatékonyság javítását és takarékosságot is figyelembe véve - évi 0-1 százalékos fogyasztásbővüléssel lehet számolni - mondta az államtitkár, aki hozzátette, hogy "...szeretném azt a félreértést eloszlatni, amely a rövid távú döntést szeretné levezetni ebből a vitából". A koncepciónak ez nem feladata, mert a hosszú távú kereteket kell meghatároznia. Felsmann Balázs hangsúlyozta, hogy 2020-ra nincs olyan lehetőség, ami alternatívát jelentene az atomenergiához képest. Magyarországon legfeljebb a fosszilis tüzelőanyagokkal lehetne számolni, az viszont felveti az üvegházhatás problémáját.
Gazdasági kérdés
Hónig Péter, szakértő magánemberként annak szükségességéről beszélt, hogy a nukleáris energiát is gazdasági kérdésként kell kezelni, és abból a szempontból mérlegelni, hogy mit jelent nemzetgazdasági egészére nézve. Ilyen elemzés nélkül szerinte nehéz stratégiát kidolgozni.
Donina Kristóf, az Energia Klub képviseletében arról szólt, hogy az energiafogyasztás csökkenni fog a hatékonyság javulásával, így a primer energiában közel 20 százalékot képviselő atomenergia ennek révén kiváltható lesz. Ugyanennek a szervezetnek a képviseletében Perger András az atomenergia versenyképes árát vitatta azért, mert nincsenek számítások egy új atomerőmű beruházására vonatkozóan.
Greenpeace-t képviselő Rohonyi Gábor szintén az atomerőmű ellen érvelt. Szerinte politikai akarat esetén 2020-ra elérhető, hogy az energiafelhasználásban 20 százalék legyen a megújuló aránya. Kifejtette azt is, hogy szükséges lenne megvizsgálni, milyen más lehetőségek vannak, akár fosszilis bázison, de korszerűbb technológiával.#page#
Atomerőmű nélkül csak gyertyával
z Energiapolitika 2000 szakmai szervezetet Járossy Márton képviselte a vitában, aki szerint nem biztosítható elegendő villamosenergia-kapacitás atomerőmű nélkül. Szerinte helytelen és egyoldalú a megújuló energia szembeállítása a nukleárissal. A szervezet képviselője szerint egy magánerővel épülő atomerőmű az energiaipari privatizáció trójai falova lenne.
Az E.On Földgáz képviseletében Tóth András úgy vélte, hogy piaci alapon lehetne atomerőművet építeni, de emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű ára azért olyan alacsony, mert a tőkemegtérüléssel nem számol. Ugyanakkor nem osztotta mások optimizmusát az energiahatékonyság eredményeinek kérdésében.
A Paksti Atomerőmű tudományos tanácsadója, Katona Tamás emlékeztette a vitában résztvevőket arra, hogy a paksi mintegy 2.000 megawatt kapacitást 2020-ig reálisan csak földgáztüzelésű erőművel lehetne kiváltani, és akkor a primer energia 80 százaléka már földgáz lenne. Szerinte a hosszú távú stratégiában célszerű fenntartani a jelenlegi arányokat: a 15-18 százaléknyi megújuló mellett a nukleáris és a fosszilis primer energiát, legfeljebb majd a piac korrigál. Ezt a nézetet képviselte Hónig Péter is, amit azzal indokolt, hogy ez politikailag relatív függetlenséget biztosít az ország számára.
Európában a lakosság ötöde, Magyarországon harmada támogatja az atomerőműveket...
