Japán emellett kínai környezetvédelmi programokat is támogatni akar: jelenleg öt tervet is vizsgálnak, amelyek a következő öt évben 10-15 millió tonna csökkenést eredményezhetnek az üvegházhatást okozó gázkibocsátásban. Japán a nemzetközi széndioxid kibocsátás-kereskedelemben Magyarországtól is akar karbonkrediteket vásárolni.
Hazánknak mintegy tízmillió tonna eladható kreditje van, és Tokió tudomása szerint más lehetséges vásárlók részéről is van érdeklődés ezek iránt. Ugyanakkor Japán más európai - elsősorban kelet-európai - országoknál is érdeklődik potenciális kreditvásárlóként, ezekről azonban közelebbit nem közöltek.
Nehezen tartják a korábbi ígéretüket
Tokió egyelőre messze van a kiotói célok teljesítésétől: az 1990-es szinthez képest saját vállalása szerint 2012-ig hat százalékkal kellene csökkentenie a széndioxid és más üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ezzel szemben tavaly például ezt a szintet 6,4 százalékkal még meg is haladta.
Jelenleg azzal a céllal vásárolnának krediteket, hogy 1,6 százalékkal az 1990-es szint alá kerüljenek. A 6 százalékos vállaláshoz képest a maradék 4,4 százalékos csökkentés egyéb lehetséges módjairól a minisztériumi tisztviselő nem nyilatkozott. A japán kormány tonnánként 15 dollár körüli áron reméli megvásárolni a krediteket.
Több érdeklődő a magyar kreditek iránt
A Pénzügyminisztérium bevonásával a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium konkrét tárgyalásokat kezdett a japán partnerekkel. Azonban nemcsak Japán, hanem Ausztria is komoly szándékú vevőként jelentkezett, potenciális vevő még Hollandia, Finnország, Szlovénia, Spanyolország és Olaszország. Lehetséges, hogy a Világbank és az EBRD is vásárol Magyarországtól kibocsátási egységet.
Az eladott kibocsátási egységekből származó bevételeket a vonatkozó törvény szerint csak igazoltan kibocsátás-csökkenést eredményező beruházásokra lehet fordítani, összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglalt prioritásokkal. (Január elsejétől Szlovénia az EU soros elnöke, az elkövetkezendő fél év napirendjei között kiemelkedő helyet foglal el a szövetség megújuló energiákra vonatkozó terve.)
Nem mindegy mennyiért
Azt, hogy milyen áron tudja Magyarország értékesíteni a tulajdonában, valamint a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium vagyonkezelésében lévő kiotói egységeket, sok tényezőtől függ. Az MTI-nek korábban nyilatkozó szakértők elmondták, hogy a széndioxid az azonnali piacon szinte értéktelen, a jövő évben kezdődő kereskedési időszak kibocsátási egységei viszont az egyre élénkebb érdeklődés miatt stabilan tartják tonnánkénti húsz eurós árszintjüket.
Magyarország tavaly ősszel, illetve az idén tavasszal összesen 2,4 millió tonnányi széndioxidot adott el árverésen. Első körben 7,42 euró árfolyamon 2,3 milliárd forintért, második körben 0,88 euró árfolyamon 256 millió forintért keltek el a kibocsátási egységek. (A globális klímahatásoknál akár 30-40 százalékkal is nagyobb hőemelkedésre lehet számítani a Kárpát-medencében. Amennyiben nem teszünk semmit, az évszázad végére akár 250 százalékkal nőhet a forró napok száma.)
