Magyarországnak elegendő a hasznosítható vízkészlete, ám ezek eloszlása egyenlőtlen. Már ma is előfordulnak vízhiányos időszakok egyes országrészekben, a jövőben pedig, a feltételezett klímaváltozás miatt, ez még általánosabb és gyakoribb lehet. Felszíni vízkészleteink több mint 90 százaléka ráadásul külföldről ered, s az, hogy mekkora az érkező vízmennyiség, és milyen a minősége, nem tőlünk függ. A nemzetközi együttműködés így fontos szerepet kap vízgazdálkodásunkban.
Túlméretezett kapacitások
Nem csak a lakosságot kell vízzel ellátni, az ipar, a mezőgazdaság, de a vízi sportok, a szabadidős tevékenységek és sok minden más is igényelnek vizet. Szerencsére számos elképzelés van arra, hogyan lehet a jelenleginél is kritikusabb helyzetben kielégíteni a reális társadalmi vízigényeket.
- Az ország szinte teljes lakosságát el tudjuk látni vezetékes vízzel, de megfelelő minőségű ivóvíz sajnos nem minden településen van. Hol a természetes szennyezőanyag-tartalom jelent problémát, hol az elmúlt évtizedekben a felszínről a víztartókba bejutott szennyezés. A Kisalföld térségében - a kavicsos réteg alatt - azonban nyolc-tízmillió embernek elegendő, nagyon jó minőségű vízbázis van, de Budapest térségében, a Duna teraszán is - mutat rá dr. Mayer István, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóságának szakmai igazgatója. - A Dél-Alföldön azonban már kevésbé jó minőségű az ivóvíz, mivel arzént és vasat tartalmaz.
- A múltban a vízgazdálkodás arra törekedett, hogy minden körülmények között kielégítse a vízigény maximumát. Most, hogy a víz ára jelentősen megközelítette az értékét, sok településen a túlméretezett vízkapacitás negyven-hatvan százalékát használják ki csupán. Budapestnek a víz árának emelése, a kilencvenes évek eleje óta soha nem volt ivóvízproblémája, a hálózatot a legszárazabb időszakban sem használják ki. A túlméretezettségnek a vízfogyasztók és a vízszolgáltatók ma már inkább a kárát, mint a hasznát látják, mert a nagyméretű, mértéktelen fogyasztásra, olcsó vízre épült vezetékekben olyan hosszú utat tesz meg a víz a fogyasztóig, hogy közben megromlik. Ez sok településen okoz problémát és többletköltséget - vélekedik dr. Ijjas István, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, BME egyetemi tanár.
- Az ivóvíz előállítására használt vagy a jövőben felhasználható felszín alatti vízkészleteink legnagyobb része jó állapotban van. Ez a készlet óriási értéket képvisel, és ezért nagyszabású "ivóvízbázis-védelmi" program megvalósítása folyik. Azokon a településeken, ahol az ivóvíz minősége nem felel meg az EU szigorú követelményeinek, folyamatban van az ivóvízminőség megjavítása is. Néhány évtizeden belül olyan nagy érték lesz az egészséges, normális ivóvíz, mint ma az olaj. Az ivóvíz nagy kincs. Magyarországnak ugyan van elég belőle, de ez nem azt jelenti, hogy felelőtlenül lehet bánni vele. Sok szakember és politikus vélekedik úgy, hogy a 21. század az egészséges ivóvízért folytatott harc százada lesz - foglalja össze a víz jövőbeli értékét Mayer István.
Teljes cikk a Piac és Profit Magazin nyári számában...
