A Holt-tenger tulajdonképpen tó, ami meghökkentő és nyugtalanító sebességgel apad: évente 100 centiméterrel csökken a vízszintje – állítja az EcoPeace Middle East környezetvédő csoport, mely az emberek ténykedéseit teszik felelőssé a kialakult helyzetért.
A Jordán folyó, amelyben a Biblia szerint Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézus Krisztust, ma már inkább csak pataknak mondható, mintsem folyónak. Ezért egyre csak apad a Holt-tenger is, mivel elvileg a Jordán medencéjének vízkészlete táplálná. Mostanra viszont épp csak csordogál a víz, ráadásul ami van, az is barna.
A Holt-tenger népszerű turisztikai célpont. Nemcsak azért jönnek ide turisták, hogy lebegjenek a világ legmagasabb (34%-os) sótartalmú tengerében, melynek felszínén marad az emberi test, hanem hogy gyógyulást is találjanak. A pszoreázisos bőrbetegségben szenvedőknek gyógyír az itteni víz, amit celebek is szívesen kihasználnak. A Holt-tenger ásványait gyógyászati és kozmetikai termékek sorában használják, melyek igen kelendőek.
A ’60-as években a tengert tápláló folyók egy részét elterelték, hogy vezetékhálózaton keresztül az ország egésze számára vizet biztosítsanak. Emellett az ásványokat kitermelő cégek fúrni kezdték a partszakasz mentén lévő talajt, hogy kibányásszák és exportálják a Holt-tenger ásványait. A vízhozam csökkenése miatt a tenger a kilencvenes években elkezdett visszahúzódni, azóta több ezer lefolyólyuk keletkezett az izraeli oldalon e fúrásoknál. A talaj itt bereped, megroggyan, és gyakran elég nagy átmérőjű szakadékok nyílnak meg.
Fotó: flickr / Ziva & Amir
A Jordán folyót pedig a környező ültetvények csapolják meg: öntözővíz kell a mezőgazdaságnak. Többek közt banánt, datolyát, virágokat termesztenek a folyó mentén. Az is katalizálta az apadást, hogy a Közel-Kelet meleg, száraz klímája a globális felmelegedéssel csak még forróbbá válik. (Ez az év pedig megint minden korábbinál melegebb.) Az alacsony vízszint miatt olyannyira elmozdult a partszakasz, hogy egy '80-as években épült szállodának például már járműveken kell kiszállítania a vendégeket a vízhez, holott régen a parton állt a hotel.
Az apadás miatt a Sós-tenger – ahogy héberül nevezik – egyre sósabb lesz. 2016 novemberének elején három maratonúszó úszta át a tengert, hogy felhívja a figyelmet az apadásra. Ugyan maszkkal és védőszemüveggel tették meg a 14,4 kilométeres távot, hogy óvják szájukat és szemüket, egyikük mégis azt mondta, olyan élmény volt, mintha „sósav égette volna a szemed”. „Ha megízleljük a Holt-tengert, többé nem olyan az íze, mint a sós vízé. Olyan, mintha mérget ízlelnénk” – tette hozzá Moritz Kustner német fotóművész.
Most tesznek valamit
2015-ben Jordánia és Izrael megállapodást írt alá, hogy 900 millió dollárt fordítanak a tenger megóvására.
Fotó: flickr / Charles Pieters
A két ország közös erővel épít egy csatornát a Vörös-tengertől a Holt-tengerig, nemcsak azért, hogy mindkét ország továbbra is képes legyen ellátni a környező lakosságot vízzel, hanem a Holt-tengert is táplálják: évente mintegy 300 millió köbméternyi vízzel. Izrael energia- és vízügyi minisztere, Silvan Shalom a „legfontosabb és legjelentősebb megállapodásnak” nevezte az ügyletet az 1994-es békemegállapodás óta. A tervek szerint három évet vesz igénybe a csatorna kiépítése.
Forrás: CNN
