Megkezdődik a 2007-2020 közötti időszakra szóló energiapolitikai koncepció társadalmi vitája, miután megtörtént a közigazgatási egyeztetés - ezt Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára jelentette be június közepén az Institute for International Research (IRR) budapesti szakmai konferenciáján. Így az új magyar energiastratégia hamarosan az országgyűlés elé kerülhet. A legutóbbi, 1993-beli koncepció óta sokat változott a világ.
A dokumentum alcíme - A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei - az évszázad három legfontosabb célját hordja nevében, amiből mi most az utóbbira, tehát a fenntarthatóságra szeretnénk összpontosítani. Ez azonban természetesen szorosan összefügg a többi kiemelt energiapolitikai kérdéssel is - mint az energiaellátás diverzifikációja, az állami szerepvállalás; az atomenergia-felhasználás; a piacnyitás, ezen belül a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések jövője; az országos vagy regionális árak problematikája; az új erőművek és a gázfüggőség csökkentése iránti együttes igény ellentmondása -, amelyeket a szakállamtitkár előadásában a konferencián kiemelt.
Az energiabiztonság és a környezetvédelmi megfontolások nem zárják ki egymást, sőt a megújuló energiaforrások alkalmazása révén egymást erősítő folyamatok - áll a stratégiai tervezetben.
Uniós és hazai vállalások
Ismert, de nem lehet elégszer ismételni, hogy a legfrissebb nemzetközi szakértői jelentések szerint a klímaváltozásért elsősorban felelős üvegházhatású gázok (ÜHG) 80 százaléka az energiafelhasználásból származik, s a jelenlegi trendek a szén-dioxid-kibocsátás növeléséhez vezetnek, ami ökológiai szempontból fenntarthatatlan. Vagyis mind az európai uniós, mind a magyar új energiapolitikai koncepció egyik - ha nem a - legfontosabb feladata ezen változtatni. Bár, tegyük hozzá, egyes szakértők szerint egységes európai energiapolitika mint olyan, nem létezik.
Az unióhoz hasonlóan a magyarországi energiaforrás-szerkezetben is meghatározó a földgáz és a kőolaj (2006-ban 38,2, illetve 34,1 százalék volt), amit az atomenergia, majd a szén követ (11,2, illetve 10,7 százalék). Az egyéb energiahordozók aránya jelenleg 5,8 százalék, beleértve a megújulókat is, mint a nap, a szél, a víz és a biomassza. Magyarország az EU-bizottsággal lebonyolított tárgyalásait követően azt vállalta, hogy a megújuló energia felhasználásának részaránya az összes energiafelhasználáson belül 2010-ig eléri a 7,2 százalékot (ez 2001-ben még 1 százalék alatt volt!), illetve az újabb célkitűzés szerint 2013-ra az összes energiafelhasználás 14-15 százalékát.#page#
Jelenleg a megújuló energiaforrások döntő hányadát - több mint 80 százalékát - a szilárd biomassza alkotja: tűzifa, erdőgazdasági melléktermékek, fahulladék, mezőgazdasági hulladék és melléktermékek. Ez mind a termikus célú hasznosításra, mind a villamosenergia-termelési technológiákra jellemző. Dinamikusan nőtt a szélenergia-hasznosítás az elmúlt néhány évben - 2001 és 2005 között a tízszeresére -, de részaránya még jelenleg is 1 százalék alatti az összes megújuló energián belül. A villamosenergia-termelésen belül a szélenergia aránya 5 százalék körüli, de ez az ország összes villamosenergia-termelésének ma még csupán néhány ezreléke. Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat 2004-es adatai szerint Magyarország az uniós rangsorban az ötödik helyen áll a geotermális energiafelhasználásban. Ezen belül a napenergia-hasznosítást tekintve az EU-25-ök listájának második felében, a biomassza esetében az utolsó harmadban, víz- és szélenergiában az utolsó negyedben helyezkedünk el.
Nukleáris alternatíva
A jövő energiaforrásai kiválasztásának szempontjából az uniós bizottságnak nagyon fontos állásfoglalása volt, amikor a közelmúltban leszögezte: a fosszilis energiahordozók kiváltásának egyik lehetséges módja a nukleáris energia részarányának a növelése. Ezzel ugyanis megnyitotta az utat - és persze a tőkét - mind az atomkutatások, mind az atomerőművek fejlesztése előtt.
Magyarország számára ez egyebek között azt jelenti, hogy pozitív irányba változott a paksi atomerőmű üzemidejének a meghosszabbításával kapcsolatos társadalmi vita. Ismert, hogy az 1. blokk tervezett élettartama 2012-ben lejár. Az üzemeltetési engedély (a létesítmény tervezett élettartamán túli) meghosszabbítása évek óta napi renden lévő téma. Most azonban a félelmek helyett olyan érvek kerültek előtérbe, mint az, hogy az erőművi blokkok építésével 5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehet elkerülni. Ezt többek között a Gazdasági és Informatikai Bizottság paksi kihelyezett ülése után a testület szocialista elnöke, Podolák György hangsúlyozta.
Teljes cikk a Piac és Profit nyári számában...
