A mintaadó elit fogyasztása sem az energiatudatosságról szól, hiszen tagjai még mindig nem azzal „szólítják meg" a környezetüket, hogy például hőszivattyút építettek a házukba. Érdekes felvetés ez a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt. igazgatósági tagjától, dr. Kövesdi Zoltántól, aki a megújuló energia alkalmazása mellett tör lándzsát, noha annak révén rendszerint kevesebb hagyományosan előállított terméket, szolgáltatást lehet eladni, így akár kevesebb is a haszna a nagyvállalatnak. De tény, késznek mutatkozik az Elmű-ÉMÁSZ cégcsoport arra, hogy hozzásegítse ügyfeleit a talajból nyerhető hő hasznosítására. Abban is partner, hogy úgynevezett kiserőműveket csatlakoztathassanak az „áramgyártó" fogyasztók a közcélú hálózatokhoz. Ahol a jogi és technikai feltételek rendelkezésre állnak, még segít is az ügyfeleinek az 5 kilowatt alatti beépített villamos teljesítmény előállításához szükséges házi gázmotoros, villamos energiát hasznosító eszközöket telepíteni.
Hasonló stratégiát dolgozott ki és valósít meg a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. is: újabban a megújuló energia hasznosításának egy másik ágával, a szél termelte árammal igyekszik óvni a környezetet. Nemrégiben meg is vásárolta a jelenlegi egyik legnagyobb hazai szélerőműparkot. Az sem titok, hogy szerepet vállal a hidrogénnel működő járművek magyarországi adaptálásában, és segít számos önkormányzatnak, hogy napkollektorral láthassanak el óvodákat, egészségügyi intézményeket.
Kacsából hattyú
Mind a két energetikai nagyvállalat komoly összegeket fordít arra, hogy környezet- és energiatudatos vállalatpolitikát valósítson meg „házon belül" és lehetőség szerint az ügyfeleknél. A megújuló energia ma még egyáltalán nem olcsó, felelős magatartás nélkül nem is lehet lemondani üzleti haszonról csak azért, hogy a felhasználókat továbbra is például földgázzal előállított kedvező árú áramhoz juttathassák hozzá.
Miért gondolkodnak így az energiaszolgáltató társaságoknál, miért hiszik, hogy öngólt lőve győznek? Az Elmű igazgatósági tagja vállalja, hogy válasza látszólag elcsépelt: noha fogyóban vannak a fosszilis energiahordozók, a világ ma is több energiát kíván fogyasztani, ezért meg kell keresni a módját, hogy az emberek komfortérzetének megőrzése mellett takarékosságról szóló, környezetbarát válaszokat lehessen adni e kihívásokra. Kövesdi Zoltán a Piac & Profitot tájékoztatva egy hasonlattal is élt: „Sokak számára csúnya áramszolgáltató cég vagyunk, de mégis megpróbálunk e rút kacsából szép fehér hattyúvá, az energiamegtakarítás élharcosává válni. Nem szükséges, hogy ellentmondás legyen az eladási kényszer és a kevesebb fogyasztás előmozdítása között."
Arra - tudtuk meg - nagyon is vigyáz a társaság, hogy ne megfizethetetlenül drága eszközöket kínáljon partnereinek. A lakosság számára a fűtési energiával való spórolás jelentheti a legtöbb segítséget. Ezért az Elmű újabban azzal igyekszik érdekeltté tenni ügyfeleit, hogy hőszivattyús rendszerek használatához a hagyományosnál 30 százalékkal kedvezőbb tarifát kínál fel számukra, ezáltal az ilyen beruházások megtérülési ideje - az egyre csökkenő berendezésárak mellett - körülbelül 5-7 év. Kétségtelen, a talaj hőjének hasznosítása áramot igényel, de a mai korszerű rendszerek már fűtés és hűtés céljára is használhatók, és kevesebb energiával, mint hagyományos, fosszilis energiát felhasználó eszközökkel.
A hőszivattyút 20-30 éve kezdte el általánosabban használni Nyugat-Európa, mostanában pedig óriási áttörést ért el a talajban lévő hő kinyerése. Szerencsére Magyarországon is kezdik felfedezni e technológia előnyeit, nem csupán családiház-tulajdonosok, hanem igazi nagyfogyasztók is. Kövesdi Zoltán mintaértékűnek tartja a Telenor új irodaházát Budaörsön, mely eleve beépítette „magába" a talaj hőjét hasznosító berendezéseket (lásd Piac & Profit 2009/6. szám). Új fejezet az angyalföldi Hun utcai beruházás is, egy jókora panelház alakította át hagyományos fűtési rendszerét hőszivattyúsra (lásd cikkünket a ... oldalon).
Az áramszolgáltató cég saját magának is spórol: uszodájának fűtését szintén a talajból kinyert hő segítségével oldja meg.
Nemzeti tulajdonban
Az MVM is hasonló filozófiával közelített a szél segítségével történő áramtermeléshez. Alapos előkészítés után a múlt év végén megvásárolta a Sopronkövesd-Nagylózs térségében lévő szélparkot, a Hungarowind Kft.-t (lásd Piac & Profit, 2008/9. szám). Pedig e szélerőműről is - mint általában az alternatív energiatermelésről - úgy vélekednek, hogy a „termék" előállítása még sokáig nem lesz versenyképes, gazdaságos. Az MVM nem pusztán üzleti szempontok alapján döntött. Sőt, tudtuk meg a társaság álláspontját ismertető Tringer Ágoston kommunikációs igazgatótól, a szélpark megvételekor a társaság egy olyan szerződést is aláírt a rendszerirányítóval, amellyel az erőművet alárendeli a rendszerszabályozásnak. Pedig ez a vállalás számára még akkor is és úgy is hátrányos, ha a tulajdonában lévő Mavirnak hasznos, ha közvetlen és egyszerű eszközökkel befolyásolhatja a szélpark termelését. A visszaszabályozással az ország áramellátásának zavartalanságát lehet segíteni. A jogszabály természetesen a kötelező áramátvételről intézkedik, s e jogával élhetne az MVM is, de felelős vállalatként figyelembe veszi az ellátás biztonságát és gazdaságossági szempontjait még akkor is, ha ezzel a szélparki befektetése hosszabb idő alatt térül meg.
„A lényeg az, hogy nemzeti tulajdonba került a hazai szélerőmű-kapacitás 15 százalékát jelentő erőműpark - szögezte le Tringer Ágoston -, s egyelőre az egész országnak az a fontos, hogy terjedhessen a megújuló energia részaránya. Ha minden befektető hasonlóan cselekszik, és aláveti a szabályozásnak az erőművét, elhárul a szélparkok további terjedését gátló legkomolyabb akadály." Hasonló megfontolással száll be reményeik szerint az MVM a biomasszaprojektekbe, s igyekszik felajánlani ezt a technológiát is a városi fűtőművek korszerűsítéséhez.
Megjelent a Piac és Profit júniusi számában
