"Erőfeszítéseink nagy része a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és a megújuló energiákra irányul, de nem összpontosítunk arra, ami a legelérhetőbb lenne számunkra: az energia-megtakarításra" - mondta Hans-Gert Pöttering. "Így tudjuk legolcsóbban és legkönnyebben csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását" - tette hozzá.
Angelika Niebler, az EP ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottságának elnöke, a konferencia főszervezőjeként emlékeztetett az EU 2020-ig megvalósítandó 20 százalékos célkitűzéseire - írja az EUvonal. "Gondoskodni akarunk arról, hogy ne legyenek vesztesek. Ezt viszont csak akkor tudjuk elérni, ha masszívan beruházunk az innovatív technológiába. Hatalmas energia-megtakarítási potenciál rejlik a hatékony közlekedési politikában és termékekben" - mondta. (Magyarország számára a kiotói jegyzőkönyvben megfogalmazott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek könnyen teljesíthetők.)
Pont, ahonnan nincs visszaút
Kofi Annan szerint "a klímaváltozás nem csak környezetvédelmi ügy", az ugyanis regionális konfliktusok veszélyét hordozza és veszélyezteti a világ élelmiszer-ellátását is. A tudományos konszenzus nem csak teljesebbé, de figyelmeztetőbbé is válik - tette hozzá. "Közel vagyunk ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút, mégis olyan fenn nem tartható módon használjuk az erőforrásainkat, mintha nem lenne holnap" - fogalmazott a volt ENSZ-főtitkár. "Ha a mai ütemben növekszik az energiafelhasználás, 2020-ra a mainál 50 százalékkal többre lesz szükség" - figyelmeztetett.
A klímaváltozás gazdasági hatásairól szólva a volt ENSZ-főtitkár elmondta: "Az éghajlatváltozás a piac összeomlását és a világgazdaság 20 százalékos összezsugorodását eredményezheti, valamint a két világháborúhoz hasonlatos gazdasági és társadalmi romboláshoz vezethet". Annan szerint azonban sokat tehetünk azért, hogy ez ne így legyen, példaként említve a fosszilis tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználását, a megújuló energiaforrások jobb elérhetőségét és versenyképesebb árát. "Sokkal kevesebbe kerül most csökkenteni a kibocsátást, mint fizetni a következményeket később" - mondta. (Bár az utóbbi időben számos vád érte a bioüzemanyagokat, a Magyar Bioetanol Szövetség szerint ezek a félelmek el fognak múlni és a "zöld" üzemanyagoké lesz a jövő.)
Gorbacsov és a zöld glasznoszty
Az 1990-es Nobel-békedíjas Mihail Gorbacsov - aki jelenleg a Nemzetközi Zöld Kereszt elnevezésű környezetvédő agytröszt élén főképp olyan nemzetközi kérdésekkel foglakozik, mint a szegénység, a globalizáció, a biztonságpolitika kérdései, vagy a tömegpusztító fegyverek problematikája - úgy vélte, Európa sokat tanulhat az egykori Szovjetunió tapasztalataiból és hibáiból. Mezőgazdasági miniszterként ugyanis rájött, mennyi környezetvédelmi kárt okoztak, ám ennek nagy része titokban maradt a nyilvánosság elől.
Szerinte a glasznoszty időszakában az emberek számára a legfontosabb ügy a környezet állapota volt. Gorbacsov azt mondta, a nyugat hibásan ált hozzá a Szovjetunióhoz és annak nyolcvanas évekbeli kihívásaihoz, és ha most a fejlett világ hasonlóképpen áll a fejlődő országokhoz, az katasztrófához vezet.
Gorbacsov szerint a mai kor három legfontosabb célkitűzése a környezettudatosság előmozdítása, a szegénység csökkentése és a globális biztonság, ideértve első sorban a nukleáris fenyegetettséget és a tömegpusztító fegyvereket.
Az egykori szovjet pártfőtitkár szerint "európai barátaink szerették Jelcin Oroszországát, szerették Oroszországot rossz formában látni", most viszont "Oroszország feltámad" - mondta, és új EU-orosz egyezmény megkötését sürgette. Szerinte viszont "ha a helyzet olyan, hogy egy-egy ország vétózhat e kérdésekben, akkor ez nem fog működni". "Ha egy ország nem kedveli az EU-t, kiléphet belőle" - tette hozzá.
