A budapesti tanácskozásról valenciai ülésén döntött hivatalosan is a testület, miután Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter erről előzetesen megállapodott Rajendra Pachaurival, az IPCC elnökével a szeptemberi ENSZ-klímacsúcson New Yorkban.

Az IPCC - melyben Magyarországot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviseli - ezen az ülésen fogadta el értékelését az éghajlatváltozás veszélyeiről és az ezzel kapcsolatos teendőkről is. Az 1988-ban alakult Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) eddig négy átfogó jelentést készített az éghajlatváltozás veszélyéről, hatásairól és a lehetséges beavatkozási lehetőségekről, azaz arról, miképpen lehet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és felkészülni a környezeti változásokra. (Az Európai Unió környezetvédelmi döntései összhangban vannak az IPCC megállapításaival.)

A testület célja, hogy áttekintse, elemezze az éghajlatváltozást kiváltó természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokat, a globális változás várható következményeit, valamint azokat a lehetséges beavatkozásokat, eszközöket, amelyekkel megelőzhető a földi éghajlat drámai mértékű megváltozása, illetve mérsékelhetők a már elkerülhetetlennek látszó káros hatások.

Magyarok is részt vesznek a munkában

Az IPCC jelentéseinek elkészítésében több ezer szakember, tudós vesz részt: klimatológusok, oceanográfusok, ökológusok, szociológusok, közgazdászok és energetikai szakemberek. A szervezet a kormányok önkéntes befizetéseiből működik, ehhez - lehetőségeihez mérten - a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is hozzájárul.

A közel két évtizedes tevékenységéért Béke Nobel-díjjal jutalmazott testületben az 1990-es évek óta a KvVM által delegált magyar szakemberek is részt vettek: néhány hazai szakértő közvetlenül is részt vállalhatott az átfogó jelentések egyes részeinek összeállításában, s többen bekapcsolódhattak ezek véleményezésébe és közreadásába.