A miniszter szerdán az MTI-nek telefonon még arról számolt be, hogy a jövőbeni nemzetközi éghajlatvédelmi kötelezettségek egyelőre nem körvonalazódnak, és noha erősödik az erre vonatkozó szándék a második hete zajló tanácskozáson, lehetséges, hogy a 2012 utáni időszakra az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentési mértékéről még nem sikerül megegyezni a résztvevő több mint 190 országnak a péntekig tartó egyeztetésen.

A klímavédelemben elutasító álláspontot tanúsító Amerikai Egyesült Államok és a fejlődő országok egyre inkább hajlanak arra, hogy hivatalos mederben folyjanak a tárgyalások. Fontos lenne, hogy minden fejlett ország - így az USA is - csökkentést vállaljon, továbbá a fejlődők közül a gyors gazdasági növekedéssel bírók is készek legyenek bizonyos mértékű mérséklésre. A Kiotói jegyzőkönyv 2012-ben lejár, és utána hatályba kellene léptetni az újabb megállapodást.

A fejlett országok részéről körvonalazódik egy olyan nemzetközi alap felállítása, amely a fejlődő országoknak nyújtana anyagi segítséget a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásukban. Ebből az alapból jutna pénz arra is, hogy a fejlődő országok erdeiket megóvják, amely hozzájárulna a klímavédelemhez.

A tárca tájékoztatása szerint csütörtökön felszólalt az IPCC elnöke, Rajendra Pachauri és Al Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke is, aki beszédében élesen bírálta hazáját. Al Gore kijelentette, hazája nem szolgál jó ügyet azzal, hogy fenntartásokkal kezeli a konferencián javasolt kibocsátási csökkentést. A politikus bízik abban, hogy az éjszakába nyúló, szűk körű egyeztetésen sikerül megegyezni. Ezen az egyeztetésen arról tárgyalnak, hogy a világ országai milyen globális stratégiát kövessenek a klímavédelemben. A kulcskérdés, hogy a következő évtizedben milyen klímastratégiát képviseljenek a fejlett, a fejlődő, és az olyan rendkívüli tempóban fejlődő országok, mint Kína vagy India.