Éppen elég életet követeltek a nyár folyamán a kínai árvizek, de az elmúlt hetekben az esőzések utóhatásával is számolni kellett, elsősorban a völgyekben. A felázott talaj, a felhígult hegyoldalak sok veszélyt tartogatnak, akárcsak a medrükből kilépő folyók, amelyek elmossák a földet és vészesen száguldó sártengert hoznak létre.
A heves viharok Kína több szegletét sem kímélték. Délnyugat-Kínát éppúgy sújtották, mint Kelet-Kínát, ahol az Észak-Koreával határos területen kiöntött medréből a Jalu folyó. A politikailag elszigetelődött Észak-Korea mezőgazdasága a 90-es évek óta egyaránt szenved árvizektől és szárazságtól annak következményeként, hogy évtizedeken át felelőtlenül termelték ki a fákat tüzelés céljára. Így a folyók könnyen elmossák a településeket és a földcsuszamlásoknak is erősebben kitett az ország nyugati része. A krónikus olaj- és energiahiány évekkel ezelőtt éhínséget is okozott a lakosság széles köreiben.
Késő bánat
A Mongóliával határos, közép-kínai Ganzu tartományban, 45 000 embert telepítettek ki otthonaikból. A magasabb területekről lezúduló sártenger itt három kilometer hosszú és fél kilométer széles területet temetett be.
Délnyugat-Kínában 300 méter szélességű sárözön száguldott előre, több mint 60 ember temetve maga alá. 90 embert tartanak nyilván eltűntként.
Liaoning tartományban keletkezett károkat 100 millió dollárra becsülték. A pekingi vezetés bejelentette, 328 millió dollárnak megfelelő összeget költ az országos árvíz-előrejelző rendszer kiépítésére. A projektet három fázisban 2012-ig kivitelezik, vagyis a jövő évi monszun-szezonra még nem lesz kész...
