Van egy jókora földünk, szeretnénk kutat fúratni, hogy termálvízzel fűthessünk, öntözhessünk - kérte az előadást tartó szakember válaszát a farmerkedését modernizálni akaró asszony. Az Árpád-Agrár Zrt. ügyvezetője, a termálvíz hasznosításában sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szentesi termelőszövetkezet jogutód társaságának első embere, dr. Csikai Miklós számokkal érvelt: legalább két 2000 méteres fúrásra van szükség ahhoz, hogy - szerencsés esetben - elindíthassa tevékenységét a vállalkozás. Kutanként legkevesebb 450 millió forintot ki kell fizetni...
A "farmerasszony" egyike volt annak a sok száz résztvevőnek, aki a Kezünkben a jövő című novemberi konferenciát végigülte, s a megújuló energia hasznosításának aktualitásait az előadások révén tanulmányozta. A házigazda Pásztor Szolgáltató Kft. e tanácskozással kívánt segíteni a politikának abban, hogy a jogi és szabályozási feltételekkel az európai uniós kötelezettségeink teljesítéséhez jobb feltételeket teremtsen.
Lerablás-e a visszasajtolás?
A nemzeti éghajlat-változási stratégia 2020-ra - a környezetvédelmi miniszter, Szabó Imre szerint -15 százalékban állapítja meg a megújulók részarányát. A tárcavezető egyfajta hazai rangsort is képvisel, miszerint az első hely a biomasszának jut, amennyiben persze korszerű, az energiahatékonyságot elősegítő technikákat használunk, s elkerüljük a természeti egyensúly felbomlását. Az tehát nem járható út, hogy a rossz hatékonysággal működő szenes erőművet átállítják biomassza eltüzelésére úgy, hogy a berendezés hasonlóan rossz hatásfokkal működik. A szél nagyobb arányú munkára fogása miatt a villamos energia rendszerirányításának mielőbbi korszerűsítését várja el a tárca: 2020-ra így a háromszorosára nőhet a szélturbinákkal előállított áram mennyisége. A geotermikus energiát kitörési pontnak minősíti a miniszter, aki szerint a nem teljesülő visszasajtolási kötelezettség a természet "lerablásának" számít. Ezzel a "párosítással" azonban a geotermikus energiával foglalkozó szakembereket bármikor fel lehet bőszíteni.
A veresegyházi termálvizes városi fűtőrendszert működtető - jelenleg évi 71 millió forint megtakarítást elkönyvelő, mielőbb a nagyüzemi hűtési rendszereket is megvalósító - vállalat vezetője például a sok gazdasági előny közül talán a legfontosabbnak tartja, hogy a víz visszapótlásához egyáltalán nincs szükségük áramra. A visszasajtolás így - hála a geológiai viszonyoknak - nulla forintba kerül. Bezzeg a 32 kúttal rendelkező szentesi termálvizes vállalkozásnak, amelyik nem elég, hogy a vízkészlet után jövedéki adót, bányajáradékot és állandó tó-szennyvízbírságot fizet, a visszasajtolásra is évi sok száz milliót kénytelen költeni. Pedig az alföldi térségben a természet önmagától gondoskodik a folyamatos vízutánpótlásról. Csontos Lajos, a veresegyházi Porcio Kft. ügyvezetője - a nullaforintos visszapótlási költség tudatában - és Csikai Miklós, a szentesi 32 kutas, kórházat, lakótelepet fűtéssel, meleg vízzel ellátó, kertészetek fóliasátrainak melegéről gondoskodó vállalkozás vezetője azonban ugyanazt vallja: nincs két egyforma kút, helytelen egyetlen elfogadott technológiaként előírni a visszasajtolást.
Szabályozási ficam után?
A világ harmadik legnagyobb geotermikus vagyonával rendelkező és a hetedik legnagyobb felhasználójaként elkönyvelt Kárpát-medence olyan megújuló energiát tudhat magáénak, amellyel komoly mértékben javíthatja a térség versenyképességét, miközben mérsékli függőségét a hagyományos tüzelőanyagok importjától. Ennek tudatában érdemes mérleget készítenünk az alternatív energiahordozók többi fajtájának hasznosításáról, uniós kötelmeink teljesíthetőségéről. E "vagyonmérlegnek" évek óta karbantartója Németh Imre egykori agrárminiszter, jelenlegi vezérigazgató a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.-nél. A szakember adatsorában a 2006-os 4,6 százalékos részarányt, 53 petajoule-t kitevő megújuló energiahordozó legnagyobb "tétele" a tűzifa, mégpedig 47,4 százalékkal. A további biomasszaanyagok részesedése 38,3, a geotermikus energiáé 6,6, a bioüzemanyagé pedig 1,7 százalék volt a két évvel ezelőtti mérlegben.
Szokás a szerint is csoportosítani az alternatív energiát, hogy villamos áramot, hőt vagy bioüzemanyagot állítanak-e elő a segítségével. Európában a villamos áramot a megújuló források közül szélerőművekkel és a biomassza segítségével 80 százaléknyi részarányban "termelik", nálunk ugyanezt a "feladatot" a tűzifa vállalta, főleg amiatt, hogy hét hagyományos hőerőmű állt át biomasszára. Tehették is, mert 2005-ben - Németh Imre szóhasználata szerint - egy szabályozási "ficam" eléggé torz támogatási rendszernek engedett teret...
A 2020-as vélelmezett hazai energiamixben 15 százalékos részarányt tesz ki a megújulók felhasználása, ezen belül 70 százalék lesz a biomassza, 10,5 százalék a bioüzemanyag, 6,7 százalék a biogáz részesedése, s hasonló arányú lehet a geotermikus energia is. Németh Imre e "kötelező" mennyiség kétszeresét is viszonylag könnyen elérhetőnek tartja. Érvei szerint a szolártechnológiával a mai ára miatt nem nagyon számolunk, de négy-öt év múlva már jó eséllyel juthatunk mi is megfelelő műszaki megoldásokhoz, akár a mostaninak a feléért is. Arról is szólnak tudományos előrejelzések, hogy Magyarország primer energiaszükségletének 20 százalékát elő lehet majd állítani biomasszából. A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. szerepet kért és kapott egy mostanában megszerveződött "tudástengelyben". Gödöllőn bioenergetikai központot megalapítva közvetlen szakmai kapcsolatot építettek ki a Birmingham városában működő európai bioenergetikai kiválósági központtal, valamint német és osztrák kutatóintézményekkel.
Teljes cikk a Piac és Profit magazinban.
