Magyarországnak és a többi tagállamnak mostantól számítva két hónapja van, hogy beszámoljon és bizonyítsa Brüsszelnek, hogy meghozta a kellő intézkedéseket, máskülönben az uniós végrehajtó testület a luxembourgi Európai Bírósághoz fordulhat az ügyben.
Az irányelv értelmében a tagállamoknak minimális energiahatékonysági előírásokat kell alkotniuk az épületek számára, tanúsítási eljárást kell létrehozni ennek ellenőrzésére, és jogszabályba kell foglalniuk, hogy a légkondicionáló és fűtőberendezéseket rendszeresen ellenőriztetni kell. Az irányelv értelmében 2021-től majd csak szinte nulla energiaveszteséggel működő épületek épülhetnek.
A kötelezettségszegési eljárás tavaly szeptemberben indult, Magyarországgal együtt összesen 24 másik uniós tagállam ellen, 13 ország esetében pedig már korábban a második szakaszba lépett az eljárás. Most Magyarországon kívül Ausztriát, Ciprust, Észtországot, Litvániát, Luxemburgot és az Egyesült Királyságot figyelmeztette ismét Brüsszel.
Magyarországnak nem csak az energiahatékonysági irányelv miatt gyűlt meg az idén a baja a Bizottsággal, kötelezettségszegési eljárás indult a devizahitelek korlátozása miatt is, de az e-útdíj számításának a módja sem nyerte el Brüsszel tetszését. A telefonadó kérdésében viszont visszakozni kényszerült a bizottság.
