A cukorrépaszelet hasznosítására kifejlesztett berendezést a kaposvári gyár szakemberei fejlesztették ki; a beruházás 1,7 milliárd forintba került, s a számítások szerint öt év alatt megtérül - mondta az átadáson Fischer Béla elnök-vezérigazgató. A megtermelt biogáz a gyár energiaszükségletének mintegy felét biztosítja, e mellett ezzel egy nagyon fontos környezetvédelmi problémát is megoldanak, hiszen a szerves hulladék jelentős részét hasznosítani fogják. A magyarországi leányvállalat beruházását a tulajdonos osztrák Agrana élelmiszeripari cégcsoport saját forrásból finanszírozta.
A Kaposváron alkalmazott technológia a maga nemében páratlan. Egyediségét az adja, hogy más biogáz-üzemekkel ellentétben egynemű alapanyagot, jelen esetben a cukorgyártás melléktermékének számító répaszeletet hasznosítják, a tervek szerint naponta 800 tonnát, amivel részben kiváltják - 40 százalékkal csökkentik - a földgáz felhasználását.
Egy közepes magyar város energiaigényét termelik
Az idei, hatvan naposra tervezett kampányban 400 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel. Ennek során 110 ezer tonna préselt répaszelet keletkezik, amelyből ebben az idényben közel negyvenezer tonnát hasznosítanak a két - egyenként 15 ezer köbméteres - betonsilóban, a többit takarmányként értékesítik.
A biogáztermelő berendezés teljes kapacitása mellett napi 110 ezer köbméter 55 százalék metántartalmú biogázt állít elő, ami napi 60 ezer köbméter metánnak felel meg. A fűtőérték köbméterenként mintegy 21 MegaJoule. Mindez azt jelenti, hogy a biogázüzem teljes energiatermelő kapacitása napi 2,3 MegaJoule - egy közepes magyar város energiaigénye. A berendezés üzemeltetése mintegy tízezer tonnával csökkenti a gyár széndioxid-kibocsátását is. (A magyar észak-alföldi, a német szász-anhalti és a spanyol valenciai régió közös kutatási-fejlesztési programot dolgoz ki a magyarországi térség megújuló energia beruházásainak előkészítésére, illetve megvalósítására.)
