A természettudományok és a társadalomkutatás eltérő minőségű oksági összefüggéseket vizsgálnak. Míg a természettudomány képes megfogalmazni törvényeket, addig a társadalmi jelenségek mögött törvények nem, legfeljebb mechanizmusok tárhatók fel. A társadalmi folyamatokat, így pl. a véleményklímát a kulturális kontextus alakítja, ez pedig térben és időben változik.

A természeti és a társadalmi jelenségek időbeli alakulásának azonban van egy nagyon fontos közös jellemzője: látszólag banális események is képesek hosszú távon nagy hatást kifejteni, akár szélsőséges következményekkel járni. Ahogy egy kis kezdeti nyomáskülönbség szélvihart is előidézhet, úgy a közélet egy-egy marginálisnak tűnő eseménye is képes a véleményklímát radikálisan megváltoztatni. A városi életminőséget befolyásoló önkormányzati politika vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a lakosság preferenciáinak szüntelen átalakulásával egyik évről a másikra jelentős elégedetlenségre vezethetnek a korábban fel sem tűnő kis kellemetlenségek. A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban alapvető elvárás, hogy minél előbb jelezzék a véleményklíma és az azt befolyásoló tényezők megváltozását.

Papp Csaba, a Szonda Ipsos médiakutatója arról beszélt a találkozón, miként jelenhetnek meg a leghatékonyabban a települések életére döntő befolyással bíró témák a helyi ügyeket, hiszen az életminőséget az is befolyásolja, hogy van-e lehetőség tájékozódni a köz ügyeiről.

Előadások és prezentációk letölthetőek a Szonda-Ipsos honapjáról.