A tervek szerint az Országgyűlés még ebben évben elfogadja a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát (NÉS).
- Miniszter úr, nem gondolja, hogy nagyon kevés az idő a stratégia társadalmi egyeztetésére, majd a cselekvési program kidolgozására, a tárcák felelősségének, feladatainak meghatározására, a szervezett együttműködés kialakítására önkormányzati, kistérségi szinteken? Nem beszélve az állampolgárokkal való elfogadtatására annak, hogy készüljenek fel rá, hogy életfeltételeik nagyban megnehezednek, s inkább rosszabbodó életviteli lehetőségekre, mint javulóra kell berendezkednünk
- Kifejezett szándékunk, hogy a NÉS nagyon széles körű társadalmi párbeszéd, elfogadottság alapján formálódjon. Mindannyiunkat egyaránt érintő kérdésekről, a jövőnkről, gyermekeink, unokáink jövőjéről kell most, együtt döntenünk, s felelősen végiggondolnunk, mit kell cselekednünk: kormánynak, az egyes embereknek és a médiának. Úgy érzékelem, hogy sokan gondolkozunk felelősen ezekről a kérdésekről, de az emberek jelentős része még nem tudatosította, mekkora a tét, hová juthat a Föld és létezésünk, ha nem teszünk meg együtt mindent a klímaváltozást előidéző folyamatok lelassításáért, esetleges megállításáért.
Sokat és nagyon széles körben kell erről beszélnünk, hogy minél többen érezzük a probléma jelentőségét és saját felelősségünket is. S tudjuk meg, milyen jövő áll előttünk, ha nem cselekszünk, vagy nem időben lépünk, ha váratlanul ér bennünket a természet felborulása. Persze nem akarom elnyújtani a társadalmi vitát, mert tudatában vagyok, milyen kevés az idő, s mennyire fontos a tennivalók precíz ütemezése és annak betartása. De nem szeretném, ha a társadalom bármely tagja, akár a szakértők, akár a civil szervezetek úgy éreznék, hogy nem volt elég idejük áttekinteni a stratégiát, s nem kapnak lehetőséget érdemben beleszólni, vitatkozni.
- Nagy a felelőssége a döntéshozónak, mert sajnos nem támaszkodhat abszolút tényadatokra. Eltérő becslések készültek az időjárás-változások gyorsaságáról, mértékéről, az érintett földrajzi területekről. Önöknek nyilvánvalóan a legrosszabb verzióra számítva kell a cselekvési programokat végiggondolni.
- Igen, így van. De meggyőződésem, hogy van még néhány hónapunk arra, hogy a társadalmi vitát lebonyolítsuk. Több időnk viszont nincs. Az országunkat és az egész világot nyugtalanító veszélyeket nagyon komolyan kell vennünk. Tulajdonképpen az egész emberiség időzavarban van. Meg kell próbálnunk meghatározott időn belül, hatalmas, együttes erőfeszítéssel helyrehozni azokat a károkat, amelyeket részben mi okoztunk magunknak és a körülöttünk lévő természetnek. Azt gondolom, hogy ekkora problémával eddig még nem kellett szembenéznie civilizációnknak. Nem véletlen, hogy ma a klímaváltozás a világon mindenütt az első számú politikai kérdés. #page#
Eljött a pillanat
Az Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány egyik fő témája, de az egyik leghangsúlyosabb belpolitikai probléma Németországban és Franciaországban is. Az újonnan megválasztott francia elnök a kormány második emberének tekinti a környezetvédelmi minisztert, ezzel azt üzenve, hogy a klímaváltozás a francia társadalom számára elsődleges fontosságú. Úgy érzem, eljött az a pillanat, amikor a világ kormányai nem csupán szakpolitikai vagy energiavédelmi kérdésként kezelik a klímaváltozást és a környezettudatosságot.
A napvilágot látott információk, tények mellett már nem lehet elmenni. Az országok vezetői, politikusai érzik, hogy nagyon komolyan kell vennünk az előrejelzéseket. Nemrégen Essenben, az EU környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán bármelyik európai vezetővel beszéltem is, mindegyik egyöntetűen állította: a világ a harmadik technológiai forradalom küszöbén van. Ez a forradalom az alternatív energiák és a környezettudatos technológiák rohamos térnyerésének korszakát hozza.
Harmadik technikai forradalom
A kutatók számára jelentős innovációs lehetőségeket, hatalmas kihívást és perspektívát jelentő változás ez, az emberiségnek meg új lehetőségeket kínál az életvitelben, szokásokban. S lássunk világosan! A szemléletbeli változáson kívül a harmadik technológiai forradalom óriási üzleteket is hoz. Már ma is, a fejlett országokban iparágak alakulnak ki a semmiből, hagyományos iparágak épülnek le vagy alakulnak át a környezettudatos technológiák, az alternatív energiák révén. Az ipari és az információs technológiai forradalom után itt a környezettudatos technológiák kora. A kor igényeihez való alkalmazkodás a termelés és a szolgáltatások oldaláról egyben versenyelőnnyel is járhat.
Magyarországnak részt kell vennie ennek az újnak a megteremtésében. Nekem környezetvédelmi miniszterként az a szándékom és a célom, hogy országunk hallja meg a kor kihívásait, és vegye fel a változás ritmusát. Óriási lehetőségeink vannak a bioenergia-termelés és -kutatások területén. A gazdasági előnyök mellett pedig, nem győzöm eléggé hangsúlyozni, a környezettudatos gondolkodás térnyerésével végre lehetőségünk lesz arra, hogy megőrizzük környezetünk élhetőségét.
A teljes interjút a Piac és Profit nyári, a klímaváltozásról szóló számában olvashatja...
