Kép: EU

A napokban zárult le a 2014-2020-as uniós forrásokat elosztó operatív programok utolsó társadalmi egyeztetése. Az új operatív program-tervezetek az eddigieknél sokkal részletesebben mutatták be, hogy a kormány mire kívánja fordítani az uniós forrásokat. Kiderült, hogy az eddigieknél jóval több pénzt költhetünk majd energiahatékonyságra.

Összesen évi 63 milliárd forintot kaphat az ágazat, amiből mintegy 20 százalék jut a kkv-knak, 50 százalék a lakosságnak, és 30 százalék a középületekre fordítódhat. Összehasonlítva a 2,7 milliárd forinttal, ami idén eddig energiahatékonysági pályázatokra jutott, ez huszonháromszoros növekedés. A teljes időszakban az ágazatnak jutó 380 milliárd Ft csak 10 százalékkal marad el attól az állami támogatási összegtől, amit az energiahatékonysági ágazat képviselői javasoltak 2013-ban a Hazai Hatékonyság programban.

Egyelőre azt nem tudni, hogy hány épület lesz ebből felújítva, az operatív programok (OP) ugyanis erről nem szólnak. Az OP-k ugyan tartalmaznak PetaJoule-ban kifejezett megtakarítási célokat, de ezek egyrészt a teljes hazai energiafogyasztásra vonatkoznak, és nem az egyes intézkedések által generált energiacsökkenésre, másrészt messze elmaradnak a hamarosan Kormány elé kerülő Nemzeti Épület-energetikai Stratégia célértékeitől is. Ha feltesszük, hogy a pénz hatékonyan kerül elköltésre, ebből akár évi 30 ezer lakás energetikai felújítása megvalósulhat, nem beszélve a jelentős vállalati és középületi beruházásokról. (Rá is fér a magyar háztartásokra a hatékonyság növelése.)

Mindez azonban csak akkor indulhat meg, ha felállnak az ehhez szükséges lebonyolító és finanszírozási rendszerek. Az uniós szabályok szerint magánszemélyek ugyanis nem kaphatnak közvetlenül uniós támogatást, így közvetítő szervezetekre (pl. bankok, takarékpénztárak) beiktatására van szükség.  E közvetítők ahhoz is kellenek, hogy a támogatást kiegészítő hiteleket eljuttassák az ügyfelekhez.  A rendszer előkészítése és kialakítása, a közvetítők kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdődik az igények zökkenőmentes kiszolgálása.

“Nagyon elégedettek vagyunk, mert az energiahatékonyságra tervezett összforrás igen közel van ahhoz a 420 milliárdos összeghez, amit az ágazat a tavalyi Hazai Hatékonyság c. programjában javasolt.” - mondta dr. Bart István, a MEHI Nonprofit Kft. igazgatója. “Ha minden jól megy, ebből már jövőre sor kerülhet akár harmincezer lakás felújítására. Ehhez azonban az kell, hogy a Kormány gyorsítsa fel a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, és minél több bankon keresztül minél gyorsabban megkezdődhessen a támogatások és hitelek kiosztása.  Így is jelentős késésben vagyunk, 2014-nek lassan vége, és már 2013-ban is tudtuk, hogy szükség lesz erre a pénzügyi közvetítői rendszerre.  Reméljük egyúttal, hogy a kormány az energiahatékonysági szakmát és a bankokat is bevonja a rendszer kialakításába.”