A nemzetközi tanácsadócég által készített átfogó tanulmány sorra veszi azon kulcsfontosságú tényezőket, melyeknek nagy szerep jut a kibontakozó bioüzemanyag-piac kialakításában.  Egyik fő megállapítása, hogy  azok a vállalatok, amelyek képesek eligazodni a helyi szabályozások tengerében, továbbá elég rugalmasok ahhoz, hogy egy sor ismeretlen tényezővel megbirkózzanak (második generációs technológiák, a hibrid autópiac fejődése, valamint a legjelentősebb energiafogyasztó nemzetek, Kína, India és Japán követése), a legbiztosabb befutók a bioüzemanyag iparágban 2012-ig. (A Mol ebben (is) látja biztosítottnak jövőjét.)

A tanulmány megnevezi azokat a kulcs sikertényezőket, melyek a bioüzemanyag piacán versenyző cégek jövőjét leginkább befolyásolják, mint például:

Hogyan képes az adott vállalat  fenntartható módon megszervezni a nyersanyag-ellátást, megoldani  a  raktározási és szállítási gondokat,  csökkenteni a termelési költségeket, és növelni a nyersanyag hektáronkénti hozamát;

• Miként alakul a szabályozási és támogatási környezet, 
• folyamatos nyomás a kormányok részéről (főleg a nagy igényeket felsorakoztató országokban, mint USA, Kína, India és az Európai Unió), hogy energiabiztonságot teremtsenek az energiaforrások változatossá tételével, valamint a hazai termelés növelésével;
• Miként változik a mezőgazdaság támogatására irányuló politika majd minden országban;
• Bioüzemanyag-használatot ösztönző szabályozások, hogy ezáltal csökkenjen a széndioxid kibocsátás.

"Úgy véljük, hogy a bioüzemanyag-piac hasonló időszakon fog átesni, mint az ezredforduló táján az interneten megjelenő vállalatok" - állítja Melissa Stark, az Accenture energetikai  piaci, technológia tudásmenedzsmentért és kutatásokért felelős vezetője.  "A kezdeti robbanást majd egy leszállóág követi, amikor nyilvánvalóvá válnak a piac valós jellemzői. Miután elül a por, kibontakoznak az igazán stabil szereplők."

Technológia: bizonytalan

A 20 országot összehasonlító elemzést is tartalmazó tanulmány szerint ösztönző eszközökkel új szereplők léphetnek a piacra, továbbá rámutat, hogy a különböző országok különböző léptékkel fejlődnek, és különböző utakon jutnak el a bioüzemanyag-szolgáltató világpiac kialakításáig.

A tanulmány ugyancsak sorra veszi a szolgáltató piac különböző szereplőit, a mezőgazdasági magántermelőket, a mezőgazdasági cégeket (élelmiszer-feldolgozók), a magánkézben lévő olajtársaságokat, az állami olajvállalatokat és a független üzemanyag-termelőket, akik csak ezzel a tevékenységgel foglalkoznak, és megállapítja, hogy mindegyikőjük különböző eredetű versenyelőnyökkel és -kihívásokkal, illetve nagyon eltérő stratégiákkal rendelkeznek. (Románia például belehúzott...)

"A kutatás rávilágított, hogy a technológia a legbizonytalanabb tényező a bioüzemanyag-iparág jövőjét tekintve"- mondja Stark. "A technológia nyilvánvalóan nagymértékben hozzájárul majd a bioüzemanyag-iparág fejlődéséhez, ugyanakkor még nem tudni, hogy melyik technológia fogja a legnagyobb befolyást gyakorolni, és milyen volumenű lesz maga az iparág."

Kókusz, repce, jatropha

A tanulmány tartalmaz egy összehasonlító elemzést a nyersanyagokról. A bioüzemanyag-iparág több kulcsfontosságú szereplőjével folytatott interjú összegzése értelmében a cukornád vezeti azon nyersanyagok listáját, melyek várhatóan a legnagyobb piaci részesedéshez jutnak a bioetanol gyártásának kapcsán.

A biodízel kapcsán a válaszok rendkívül eltérőnek bizonyultak; felmerült a szójabab, a repcemag, a jatropha, a kókuszolaj, a pálmaolaj - így nem alakult ki konszenzus a vezető nyersanyagot illetően. A szója alapú biodízel és a jatropha egyre fontosabbá válnak, mivel a pálmaolaj jövője kétségessé válik a fenntarthatóság kérdése kapcsán.