A megújuló energia használata előtérbe került az utóbbi időben, ám még a tárcák között sincs egységes álláspont arról, hogy mit, hogyan kellene csinálni - nyitotta előadását Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetgazdasági szakállamtitkára a III. Magyar Biogáz konferencián. Márpedig dönteni kell, hiszen az EU nagyon ambiciózus célokat tűzött ki maga elé, például, hogy 2020-ig a megújuló energiák aránya elérje a húsz százalékot.

Ehhez képest Dióssy szerint lehangoló a megújuló energiák magyarországi helyzete, hiszen tavaly az energiatermelés mindössze 4,7 százalékát tették ki. Hogy ezen az arányon javítani tudjanak, a KEOP-on belül 68 milliárd forintot fordítottak a megújuló energiák támogatására, ebből a jövő év végéig mintegy 13 milliárd forint pályázható meg. A tenderezés során a nyertesek tíz-ötven százalékos támogatásban reménykedhetnek. (2015-ig több mint százmilliárd forint fordítható a megújuló energiaforrások használatát, az energiatakarékosságot szolgáló programokra.)

Mivel az ország adottságai megvannak hozzá, ezért a biogáz kiemelt szerepet kaphat a szakállamtitkár szerint, azonban kiemelte, hogy jelenleg nem minden esetben gazdaságos a biogázüzemek építése, mivel van, hogy nem térül meg a beruházás.

Már vannak befogadott projektek

A biogázzal eddig is foglalkozott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, amit bizonyít az is, hogy ilyen célra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban is lehetett pályázni - közölte Gőgös Zoltán, a szakminisztérium szakállamtitkára. Elmondása szerint a beérkezett tenderek közül mintegy ötven foglalkozott a biogázzal, ebből 28 projekt felelt meg minden tekintetben a feltételeknek, így ezek meg is valósulhatnak.

Négy pályázat "kilencven százalékos" teljesítményt nyújtott, ezeknél kisebb korrekciókat kell végrehajtani Gőgös Zoltán szerint, hogy bekerülhessenek a nyertesek közé. A maradék tenderek azonban nem megvalósíthatóak, így azokat visszadobta a minisztérium. (Elméletben 2010-ben az összes energiaigényünk dupláját is előállíthatnánk biomassza felhasználásával. A realitásokat figyelembe véve azonban csak az igények 10-25 százalékát lehetne így kielégíteni, melyből a biogázé lehetne 10 százaléknyi részesedés.)

Gőgös Zoltán elismerte, hogy vannak félelmek a biogázzal szemben, ám véleménye szerint sok a félreértés. Így nem igaz, hogy a biomasszáknak köszönhetően kevesebb lesz a takarmány és megemelkednek az élelmiszerárak, hiszen állítása szerint összességében az Egyesült Államokban is csökkent a takarmány ára a biogazdálkodás elterjedése után.

Lassan dönt az EU

A témát állandóan napirenden kell tartani, hiszen az EU rengeteg kezdeményezést indít ezzel kapcsolatban - állította Dr. Kovács Attila, az E-A Energy Consulting GmbH ügyvezető igazgatója, "Az EU megújuló energia politikája: célkitűzések és realitások" című előadása során. Némileg árnyalja a képet, hogy az uniónak jelenleg nincs egységesen megfogalmazott energiapolitikája, mint ahogy egységes adópolitikája se. 

Szerinte az azonos álláspont kialakítását több tényező is gátolja, így például a tagországok önállósága, hogy mindenhol más-más igényekkel állnak elő az érintettek, de nehezíti a helyzetet az eltérő múltbéli fejlődés, illetve az eltérő földrajzi adottságok is.

Mindezek ellenére az EU már elért pár komoly eredményt: majdnem egységes az energiapiac, ráadásul az elmúlt években több direktívát is sikerült elfogadni. A leglényegesebbek, hogy 2020-ra húsz százalékkal csökkenjen az üvegházhatású anyagok kibocsátása, hogy ugyanennyivel nőjön az energiahatékonyság, húsz százalékot érjen el a megújuló energiák aránya, illetve, hogy az üzemanyagoknál tíz százalékot érjenek el a biokomponensek. (Míg az EU tagállamai közül többen előrehaladottak a bioetanol használatával kapcsolatban, addig Magyarországon összesen négy darab ilyen kút nyílt. Ráadásul a Magyar Bioetanol Szövetség szerint a bioetanolt mintha csak Magyarországra találták volna ki, ám a természetvédők szerint az öngyilkosságba rohannánk.)

Hogy ezeket elérhessük cselekedni kell, hiszen a felmérések szerint, ha minden a mostani irányba halad, akkor 2030-ra nemhogy csökken, hanem öt százalékkal nő az üvegházhatású anyagok kibocsátása, ráadásul akár öt-hat Celsius fokkal is nőhet a átlaghőmérséklet, aminek katasztrofális következményei lennének - emelte ki Kovács Attila. Véleménye szerint a 2008-as év az előbb említett okok miatt még csak az egyeztetések időszaka lesz, leghamarabb 2009 elején születhetnek meg azok a jogszabályok, amelyek segíthetnek a célkitűzések elérésében.

Európában a megújuló energiák jelenleg 15 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak és közel háromszázezer embert foglalkoztatnak. A szakember példaként említette, hogy csak a szélerőművekkel ötven szénerőmű energiáját állítják elő. (Lengyelországban egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a szélenergiával termelt elektromos áram előállítására. Jövőre újabb 19 szélturbina kezd működni.) A biogáz is terjedőben van, ezt mutatja, hogy jelenleg mintegy 4300 ilyen üzem üzemel az öreg kontinensen.

Keveset vállalunk

Az unió és Magyarország energiapolitikájának alapvető céljai megegyeznek, abban is hasonlít a két piac, hogy meglehetősen importfüggő - nyitotta előadását Huba Bence, az Energia Központ Kht környezetvédelmi és stratégiai igazgatója. Az unió importja eszerint a jelenlegi ötven százalékról várhatóan 65 százalékra emelkedik 2030-ra, aminek köszönhetően az energiaszámla évente 170 milliárd euróval fog nőni.

Huba Bence is kitért az EU vállalásaira, ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a hazai célok jóval kevésbé becsvágyóak. "Így legalább jól el lehet velük számolni, ám ez kevés ahhoz, hogy hátradőlhessünk" - jelentette ki a szakember. Szerinte bár itthon fejlődik az iparág, de még mindig az átlag alatt vagyunk, van még tehát bőven tennivaló. (Azért mi is fejlődünk, hiszen a maga nemében páratlan biogázt termelő üzemet avattak a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyárában.)