Minden harmadik embert élelmiszerhiány fenyeget Afganisztánban, aminek egyaránt oka a klímaváltozás és a fegyveres konfliktus - közölte az Élelmezési Világprogram afganisztáni irodájának vezetője az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában.
Mary-Ellen McGroarty azt mondta, hogy már a harcok kiújulása előtt is súlyos élelmiszerhiány alakult ki Afganisztánban, amelyet a koronavírus-járvány tovább súlyosbított. Az országot három éven belül a második aszály sújtja, az idei tél az elmúlt harminc év legszárazabbja volt: megfogyatkoztak az olvadással járó vízkészletek, ami megritkította az állatállományt - közölte.
Az ország több helyén nemcsak természeti katasztrófák, hanem harcok is akadályozták az aratást: a különböző fegyveres csoportok termőföldek nagy területeit pusztították el, a földeken dolgozók pedig elmenekültek otthonaikból. Az összecsapások nyomán hidak omlottak össze, utak váltak járhatatlanná - tette hozzá Mary-Ellen McGroarty.
Az ENSZ segélyszervezetei augusztus közepén már jelezték, hogy humanitárius katasztrófától tartanak a tálibok gyors előretörése miatt. A WFP szóvivője, Tomson Phiri ekkor azt mondta, hogy csak a gyerekek közül mintegy kétmillióan szorulnak segélyre. A szervezetnek 200 millió dollárra lenne szüksége az év végéig, hogy biztosítani tudja az élelmet a rászorulóknak - tette hozzá.
Rengeteg gyereket veszélyeztet a klímaváltozás a világ más részein is
A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt – ez már abból a jelentésből derült ki, amelyet az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok - Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) - szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.