A szénbányáknak 2014-ig mehetnek az adóforintok

A zöld mozgalmak Európa-szerte azon voltak, hogy minél hamarabb megszűnjön a fosszilis gazdaságot ösztönző és fenntartó szubvenció. A 2014. október 15.-ig meghosszabbított program ellentétben áll az EU megújuló energiaforrásokra való átállásról szóló 2020-es célkitűzéseivel, érveltek a környezetvédők. Az EU általában nem engedi az egyes nemzeti iparágak dotálását, de a szenet kulcsfontosságú energiaforrásnak tekintették, ezért kivételt tettek vele. Ez a logika azonban megdőlt a teret nyerő klímavédelmi szándékokkal. Vagy mégsem egészen?

Kivételezés

Hosszúra nyúlt búcsú

-A szénbányászat megszüntetését célzó első uniós szabályozást 2002-ben hozták meg, de a határidőt azóta is folyamatosan tologatták.

-A támogatás csak konkrét ”bezárási terv” ismeretében adható oda. A széntüzelésű erőműveket működési kapacitását 15 havonta 33 százalékkal kell csökkenteni 2014-ig.

-A szén a világ energia-előállításának 30 százalékát adja, az EU-ban pedig 17 százalékos részt fedez.

A tagországok októberi határidejéhez képest három hónapos hosszabbítást lobbizott ki magának Spanyolország, így csak 2014 végén kell felfüggesztenie a széntermelés dotációját, miután azt már elérte, hogy a belföldi szén előnyben részesítését sem tiltotta meg az államnak az EU - a spanyol versenyhivatal kritizálta e döntést, mondván az torzítja a piaci viszonyokat és drágább szén beszerzésére kötelezi a közműipari szereplőket.

Spanyolország "ellátás-biztonsági" okokkal magyarázta lobbizását, mert egy erre vonatkozó EU direktíva megengedi az erőművek belföldi szénhasználatát, ha veszélybe kerül a folyamatos ellátás, írta a Reuters. A World Wild Fund az EU versenybiztosának tudtára hozta, hogy ez az indoklás teljességgel alaptalan, mivel Spanyolország immáron hat éve nettó exportőre az energiának.

A spanyol szénbányászok eközben sztrájkba kezdtek elmaradt béreik kifizetését követelve. Az engedély megadásában szerepet játszhatott az is, hogy az EU versenybiztosa, Joaquín Almunia spanyol szocialista politikus.

A szénbányászat támogatását szabályozó júliusi tervezet a 2008-as 2,9 milliárd euróhoz képest a nemzeti széniparok idei támogatását 3,2 milliárd euróban maximalizálta, amelyet Lengyelország, Németország, Spanyolország, Románia, Magyarország és Szlovákia között osztanának el.

Október 1-én az EU környezetvédelmi biztosa, Connie Hedegaard úgy fogalmazott, minden befolyását latba veti, hogy a Uniós szénbánya-támogatási program 2014 októberére végérvényesen leálljon. "Az európai adófizetők nem támogathatják tovább a veszteséges bányákat", idézte Hedegaardt a Reuters.

Nyugat-Virginiától Oroszlányig

A New York Times nemrég külön tudósítást szentelt az oroszlányi bánya és a Vértesi széntüzelésű erőmű jövőjének, mely 30 millió dollárnyi (6,1 milliárd forintos) éves állami támogatással tudott csak üzemelni. A széntüzelésű erőművek szubvencionálásának uniós leépítése megpecsételi a hazánk energiájának 5 százalékát biztosító Vértesi Erőmű sorsát. A bánya még idén bezár, az erőmű még három évig működhet csökkentett kapacitással, írja a lap. (A lakosságnak korábban azt ígérték, hogy a bánya 2014-ben, az erőmű 2020-ban zár majd be.) A 90-es években 6500 embert foglalkoztatott az erőmű, napjainkban 1500 főt. A tavalyi leépítés során 800 alkalmazottól váltak meg, közülük 300 továbbra sem talált munkát magának. 2005-ben új, szűrőkkel ellátott kéményeket emeltek az üzemnél, hogy továbbra is támogatásokra pályázhasson az erőmű, ahol 50-50 százalékban használják a szenet és a megújuló energiaforrásokat.

Az amerikai napilap rámutatott, az USA szén-államaiban nagy lett a tiltakozás, amikor Obama javasolt költségvetésében a szénnel, olajjal és földgázzal kapcsolatos adókedvezmények kiiktatását tervezték. A felzúdulás miatt nem is vezették ezek eltörlését. Az Egyesült Államokban adómentes kötvények, államilag garantált kölcsönök formájában is támogatják a szénipart.

Véleményvezér