A hazai fosszilis energiahordozó készletek, a paksi nukleáris kapacitások megőrzésével és a meglévő megújuló potenciálunk fokozott kihasználásával kiegészülve, hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggőségének mérsékléséhez, távlati felszámolásához - jelentette ki Bencsik János. A hazai - iparilag is hasznosítható - szénvagyon eléri a 3.3 milliárd tonnát, ez a mennyiség a jelenlegi felhasználás megkétszerezése mellett is legalább 300 évre elegendő tartalékot jelenthet. Az államtitkár szerint nem tekinthetünk el a természeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésétől, ezért ennek az energetikai ásványvagyonnak a felhasználhatósága csak a tisztaszén technológiák esetén vehető figyelembe valós lehetőségként. Bencsik a hazai bányászati szakmakultúra fennmaradásának fontosságáról is beszélt, mondván "az átmeneti években is arra kell törekednünk, hogy megtaláljuk a vállalható kompromisszumokat a gazdasági versenyképesség, valamint a természeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjainak érvényesülése között". (Ausztráliában a világ legnagyobb fosszilis adónemét vezetnék be.)
Ma még nehezen elképzelhető mélységű energiahatékonysági beavatkozásokra lesz szükség a következő két évtizedben - jelentette ki az államtitkár a törökszentmiklósi napelemmel működő szélturbina felavatásán, majd hozzátette, hogy ez nem csak kötelezettséget, hanem lehetőséget is jelenthet, hiszen így tartós belső piac épülhet a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak.
Elkerülhetetlen a gazdasági élet teljes körű átstrukturálása, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjedésének elősegítése - vélte a szakember. A környezettudatos gondolkodáson alapuló fogyasztói szokásokat kell kialakítani, amelyek figyelembe veszik a természeti erőforrások megújulási képességét.
Svédország déli tengerpartjához közel egy 80 000 fős város megoldotta, amire a világ összes metropolisza csak vágyik: megújuló energiákból látják el magukat. Az ezredfordulón Kristianstad vezetése elhatározta, hogy kitörli a város energetikai és gazdálkodási folyamataiból a fosszilis erőforrásokat. Vagyis benzint, földgázt és szenet. Még télen sem használják őket, amikor is a híres-hírhedt északi telek még beltérben is próbára teszik a lakosságot.
A város környékén működik a svéd élelmiszeripari szektor jelentős része, így érthető, hogy az agro-szemétből energiát állítanak elő. A krumpli héj, az állati ürülék, a használt háztartási olaj, a lapos keksz és a sertésbél is a helyi erőműben végzi, ahol biogázzá alakítják ezeket az anyagokat.
A svéd programról ide kattintva olvashat bővebben.
