250 ezer évig kéne tárolnunk a paksi szemetet

Hatalmas, felfújható „nukleáris hulladékos hordót” úsztatott végig a Duna budapesti szakaszán a Greenpeace Magyarország több tucatnyi kenus aktivistával, hogy így hívja fel a figyelmet a nukleáris hulladékok súlyos problémájának megoldatlanságára.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Greenpeace 5×3 méteres, atomhulladékot szimbolizáló hordóját mintegy ötvenen kísérték kenukkal március közepén, a Duna vizén. A Greenpeace Magyarország az akcióval arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomerőművek működésével keletkező súlyosan veszélyes, több százezer évig sugárzó nukleáris hulladékot nem lehet eltüntetni vagy láthatatlanná tenni. A szervezet arra figyelmeztet, hogy felelőtlenség új atomerőmű építését tervezni úgy, hogy az energiatermelés során keletkező kiégett fűtőelemek biztonságos, végleges elhelyezésére máig nincs megoldás sehol a világon.

Nukleáris fűtőelemek - Kép: MTI

„A versenyképtelenség és a balesetveszély mellett a nukleáris hulladékok jelentik az atomipar egyik legsúlyosabb problémáját. Hosszú távon körülbelül negyedmillió évre kellene megoldást találni a kiégett fűtőelemek kezelésére, azok ugyanis legalább ennyi ideig bocsátanak ki magukból az emberre és a környezetre veszélye radioaktív sugárzást. Összehasonlításképp, a legidősebb ismert emberi építmény romjai körülbelül 10 000 évesek – miközben nekünk 250 ezer évre kéne biztonságosan elhelyezni a nukleáris hulladékokat. Döbbenetes felelőtlenség Paks II.-vel tovább tetézni az atomenergia használatával járó kockázatokat” – mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.

Még száz évig is kísérthet Fukusima
A Fukusima körüli kitelepítési zónában végzett legfrissebb Greenpeace-mérések azt mutatják: a sugárzás szintje a területen továbbra is többszörösen meghaladja a lakosságra vonatkozó nemzetközi határértéket, így a területekre még évtizedekig nem lehet visszaköltözni.
A Magyarországon keletkezett nukleáris hulladékok végleges elhelyezéséről az európai uniós szabályozás értelmében nekünk kell gondoskodnunk. A Paks II.-ről kötött államközi szerződésben annyit vállalt Oroszország, hogy amennyi ideig tőlük vesszük az üzemanyagot, arra az időtartamra – ideiglenes tárolásra vagy feldolgozásra – szállíthatnánk hozzájuk a kiégett üzemanyagot. Ez azonban nem jelentene végleges megoldást: a fűtőelemeket az ideiglenes tárolás után ugyanis visszaküldenék, vagy a feldolgozás ugyancsak nagy radioaktivitású hulladékait szállítanák vissza.

A kérdés megnyugtató rendezését a Paks II. engedélyét kiadó környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal sem követelte meg, pusztán egy úgynevezett koncepcióterv elkészítését írta elő a Paks II. Zrt. számára, amelyet a cégnek majd az üzemeltetési engedély megkérésekor kellene benyújtania. A Greenpeace ezért azt várja, hogy a magyar kormány azonnal állítsa le a Paks II. projektet, és kezdje el a biztonságos, megújulókon alapuló energiarendszer kiépítését.

Amikor megszólaltak a szirénák
Egy veszélyes kísérlet miatt 1986. április 26-án a levegőbe repült a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A harminc évvel ezelőtti katasztrófa nyomait még mindig magukon viselik a környező területek, ezrek szenvednek a sugárzás miatti betegségektől, Kijev mégis a terület újrahasznosításán gondolkozik, Európában és a világban pedig ketyegnek tovább a csernobilihez hasonlító időzített bombák.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo