Brüsszel nem elégedett

A tavalyi, illetve a 2000-2006 közötti uniós költségvetést értékelve Dalia Grybauskaité EU-biztos azt is kiemelte: a tíz új tagország jelentős részesedésnövekedése azt is bizonyítja, hogy ezek egyre növekvő mértékben vesznek részt a közös uniós tervezésben és programokban. Sajtótájékoztatóján utalt ugyanakkor arra is, hogy Brüsszel nem elégedett az uniós pénzek kihasználásának ütemével és hatékonyságával ezekben az országokban.

A litván biztos szerint az adatok azt mutatják, hogy egyre fegyelmezettebb (tavaly már 99,3 százalékos volt) a közös költségvetés végrehajtása, és javult a kiadások minősége is - utóbbi azt jelenti, hogy az EU a korábbinál nagyobb arányban költ fő prioritásainak, mindenekelőtt a versenyképesség növelésének a megvalósítására.

Az előző hét évben 70 százalékkal nőttek a versenyképességre, gazdasági növekedésre, a foglalkoztatás javítására szánt kiadások. A tavalyi 106,6 milliárd eurós összkiadás több mint 37 százalékát a tagállamok felzárkóztatására, illetve a versenyképesség javítására fordították.

12 százaléknyi kiadás

A 2004-ben csatlakozott 10 új tagország részesedése tavaly megközelítette az EU-kiadások 12 százalékát. Tavaly Lengyelország 1,3 milliárddal, Magyarország félmilliárddal, Csehország 0,3 milliárd euróval kapott többet az előző évinél, és lett összrészesedésük rendre 5,3, 1,8 és 1,3 milliárd. Az idén csatlakozott Bulgária és Románia tavaly összesen 1,1 milliárd euróhoz jutott a felkészülés támogatására.

A legnagyobb befizetők tavaly Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia voltak, rendre 20,1, 17,6, 13,7 és 11,3 százalékkal. Az uniós agrárkiadások 20,3 százaléka Franciaországra, 13,4 százaléka Németországra, 13,2 százaléka Spanyolországra jutott, míg a felzárkóztatást szolgáló kohéziós és strukturális alapok fő haszonélvezői Spanyolország (17,8 százalék, 5,8 milliárd euró), Olaszország (14 százalék) és Németország (13,6 százalék) voltak. Magyarország az agrárköltségvetésből 840,9 millió, a strukturális segítségből 691,2 millió euróval részesült tavaly. A magyar hozzájárulás 782,5 millió eurót tett ki.

Kasszában maradnak

A 2000-2006 közötti időszak fő uniós haszonélvezője Spanyolország volt összesen csaknem 100 milliárd euróval Franciaország (89,6 milliárd), Németország (79,1) és Olaszország (70,2 milliárd) előtt.

Grybauskaité sajtótájékoztatóján úgy vélte, az új tagországok adszorpciós képessége nem kielégítő. Fennáll ezért a veszély, hogy a nekik szánt támogatási keretet nem tudják egészen kihasználni, és bizonyos összegek az uniós kasszában maradnak.

A csatlakozás óta rendelkezésre bocsátott keretnek a tíz új tagország eddig csupán az 57 százalékát használta fel. Márpedig a felhasználhatóság időtartama véges (legtöbb esetben immár csupán két év), így a források benn maradhatnak az uniós kasszában. Különösen nagy a rés a nagy infratsrukturális (környezetvédelmi és közlekedési) programoknál.

Grybauskaité azzal is fenyegetőzött, hogy amennyiben sok forrás felhasználatlan marad, a nettó befizető országok, például Németország a keret csökkentése mellett törhetnek lándzsát a költségvetés közelgő, átfogó felülvizsgálatakor.