A világban kialakult pénzügyi válság generálta sötét jövőkép mentőövek megalkotására sarkallta a döntéshozókat. Hazánk októberben különösen nehéz helyzetbe került, melyben a megoldás egyik lényeges eleme a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a Világbanktól és az Európai Uniótól kapott, húszmilliárd eurós készenléti hitelkeret. A lehívhatóvá tett pénzek megnyugtatták a piacot, a forint árfolyama nem zuhant tovább, és már október végén némileg erősödött, hasonlóan a Budapesti Értéktőzsde indexéhez.
A kialakult válsághelyzettel kapcsolatban már ezt megelőzően is tett lépéseket a magyar kormány, Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) vezetője a jövőre várható recesszió negatív hatásait tompító, a gazdaságot és kiemelten a hazai kis- és középvállalkozói szektort erősítendő csomagot jelentett be még októberben. Ez kormányzati vélemények szerint 800 milliárd forintot fog megmozgatni.
Könnyített feltételek
Segítséget kap az a több mint ötezer vállalkozás, amely az Új Magyarország fejlesztési terv keretében jutott uniós forráshoz. A kormányzat számukra visszamenőlegesen egy százalékponttal csökkenti az árbevétel-növekedési elvárást a beruházást ösztönző pályázatoknál - a területek fejlettségétől függően tehát az eddigi 6, 5, 4 és 3 százalékos árbevétel-növekedés helyett 5, 4, 3 és 2 százalék lesz az elvárt reálnövekedés mértéke -, nehogy a megváltozott környezet miatt teljesíthetetlenné vált feltételek okozzák a támogatott projekt bukását. Az intézkedés a 2007-es és 2008-as pályázatok esetében ugyanúgy érvényes, mint az újaknál. A jövő évi tényleges makronövekedési adatok ismeretében ezt újra felülvizsgálhatják.
A gazdaságfejlesztési program technológiafejlesztési pályázataiban enyhül a belépési korlát: a jelentkezéshez még elfogadott nettó árbevétel-csökkenés mértéke a korábbi 5 százalékról 10-25 százalékra módosul. A mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára ez a mérőszám Közép-magyarország régióban 10 százalék lesz, az ezen kívül található nem hátrányos helyzetű kistérségekben pedig 15 százalék. A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 20, míg a 33 kiemelten leghátrányosabb helyzetű kistérségben 25 százalék lesz a megengedett árbevétel-csökkenés. Ettől a változtatástól azt várják, hogy több - a romló piaci feltételekkel küzdő - vállalkozás fogja magát megmérettetni a pályázatokon.
Negyvenezer vállalkozáson segítenek
Az Új Magyarország fejlesztési terv mikrohitelezési programban a felvehető maximális keretet 6 millió forintról 10 millió forintra, az eddigi öt év futamidőt pedig tíz évre növelték. Eközben egy hónapra csökkent a két hitel felvétele közötti, eddigi féléves kivárási idő. Így most már akár egy hónappal egy korábbi hitel visszafizetése után lehet a mikrohitelt igényelni.
Emellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel közösen 50 milliárd forint refinanszírozási hitelkeretet hoz létre a kereskedelmi bankok számára. Ebből a kis- és középvállalkozásoknak nyújthatnak kedvező feltétel mellett hitelt, 10-100 millió forint közötti összegben. A hitelkamatok elszállásának megakadályozására kamatplafont határoznak meg ezekre a hitelekre. A konstrukció várhatóan - Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram néven - 2008. december elejétől már elérhető lesz. A kkv-kat érintő gazdaságélénkítő csomag keretében a kormány európai uniós forrásból hitelgaranciát is nyújt a kereskedelmi bankokon keresztül 100 millió forint hitelig, a hitelösszeg akár 80 százalékáig.
Az Európai Bizottság jóváhagyására vár egy 45 milliárd forintnyi kockázatitőke-program indítása. Az uniós források felhasználásával életbe lépő program várhatóan 2009 tavaszától lép életbe a hazai vállalkozások számára. A bejelentett programok első körben - az NFGM Kommunikációs Főosztályának számításai szerint - nagyjából 40 ezer vállalkozásnak jelentenek segítséget. A források döntő részének visszaforgó jellege miatt azonban újbóli kihelyezéssel újabb vállalkozói csoportok élhetnek majd a lehetőséggel.
Szűkülő piacokkal kell számolni
Bajnai Gordon a nehezedő körülmények kapcsán kijelentette, hogy ezt az időszakot át kell vészelnünk. A piacok szűkülése már most érezteti hatását a cégek körében, amelyek egyre nehezebben tudják áruikat eladni. Ezzel a hatással hosszú távon számolni kell, mint ahogyan azzal is, hogy kevesebb lesz a rendelkezésre álló pénz. Így rövidül a hitelek futamideje, de kevesebb lesz a megkapható hitel összege is. Ezek foglalkoztatási gondokat is fognak jelenteni - vélekedett a miniszter, aki szerint a kormány a válságot teljesen ellensúlyozni nem tudja, de mindent megtesz, hogy a kedvezőtlen hatásokat a lehető legkisebbre mérsékelje.
Bajnai célként jelölte meg a költségvetési hiány gyors csökkentését, hogy ezáltal a külföldi pénzektől való függőségünk is csökkenjen. Álláspontja szerint adócsökkentésbe csak a stabilitás megteremtése után foghat a kormány, igaz, ez akkor azonnali feladattá válik.
A miniszter ismételten felhívta a figyelmet a bürokrácia kapcsán felmerülő költségek csökkentésének fontosságára. Ez ugyanis nem kerül külön pénzbe. A tárcavezető számításai szerint az európai uniós átlagnál 750 milliárd forinttal többet költünk el a bürokrácia kiterjedtsége miatt.
A gazdasági miniszter elismerte, hogy a válság legnagyobb vesztese a kkv-szektor lesz, de hozzátette: áldozatot mindenkinek hoznia kell.
Konzervatív tervezés, agresszív piaci fellépés
A válság esélyt is jelent. Igaz ugyan, hogy a globális cégek összességében visszafogják a beruházásaikat, de nem kizárt, hogy költségmegtakarítás miatt a fejlett piacokról hazánkba hozzák át az üzemeiket. Ezt a lehetőséget mindenképp meg kell ragadnunk - jelentette ki Bajnai.
A miniszter már többször szólt arról, hogy az elkövetkező másfél év során állami megrendelésre 1800 milliárd forintnyi építőipari beruházást kezdenek meg, mely közbeszerzési eljárás keretében kerülhet a hazai vállalkozásokhoz. A már meghozott uniós támogatási döntések kapcsán elkölthető pénzekről van szó. Ez év októberéig összesen 241, az építőipart érintő pályázati konstrukciót írtak ki, és 284 kiemelt projektet nevesítettek az akciótervekben, ezek alapján számíthatnak az összesen mintegy 1800 milliárd forint értékű megrendelésre a vállalkozók, ami közel kétezer új beruházást jelent.
Az exportpiacok várható szűkülése a kivitelre termelő cégeknek is nehézséget jelent. Ezért a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) már azonosította azt a 3800 vállalkozást, amelyek több mint 30 millió forint értékben exportálnak. Ebből ezerötszáznak nincs szüksége állami segítségre, de a többségnek lehet. Bajnai kijelentette, hogy versenyképes terméket az ITDH ugyan nem tud gyártani, de a vállalkozásokkal közösen piacokat már tudnak szerezni. Ezek egyik eszköze a külföldi kiállításokon való részvétel, esetleg jogi tanácsadás vagy információk nyújtása cégalapítás kapcsán. A válság alaposan összekuszálja a nemzetközi mezőnyt - véli Bajnai, aki szerint most konzervatív tervezéssel párosult agresszív piaci fellépéssel előnybe lehet kerülni a külföldi piacokon.
A teljes cikk a Piac és Profit Magazin novemberi számában olvasható.
