Második felvonásához ért a Magyar Bankszövetség (MB), az agrártárca, a nagy hazai bankok és a Magyar Agrárkamara között folyatott egyeztetés, mely az élelmiszer-gazdaság - mezőgazdaság és élelmiszeripar - finanszírozási lehetőségeinek javítását hivatott segíteni. Néhány héttel ezelőtti tárgyaláson a Magyar Agrárkamara összeállította elemzéséből a pénzügyi szektor szakemberei előtt is világossá vált, hogy az ágazatnak sürgősen 100 milliárd forint hitelre van szüksége.

- Az agrárágazat finanszírozási válságot él át: veszélybe került több tízmilliárd forint uniós támogatás felhasználása, ebből adódóan fejlesztési programokról kell lemondani, egyáltalán a szokásos mezőgazdasági termelés vált sok helyen bizonytalanná a pénzhiány miatt - vázolta a helyzetet a megjelentek előtt Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara (MA) elnöke.

50 milliárd forint áll

A szakember szerint a helyzetet nehezítik az árproblémák: minden termék nyomott áron kel el a piacon, ha egyáltalán találni rá vevőt. (Kivételt jelent az állattenyésztésen belül a sertés- és baromfiszektor.) Árbevétel oldalról tehát nem oldódik a pénzhiány. A kormány hónapok óta számos kedvezményes hitellehetőséget dolgozott ki, s a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül rendelkezésre is állna forrás.

A gyakorlatban azonban a kereskedelmi bankok nem hiteleznek, körülbelül 50 milliárd forintnyi hitel áll a pénzintézeteknél. Ennek több oka van: egyrészt információ-hiány, másrészt a bankárok óvatosak, harmadrészt a támogatott konstrukciók egyes elemeinél túl kicsi a haszonkulcs, amivel dolgozhatnak. Óvatosak a válság miatt, másrészt tavaly számos pénzintézet megégette magát a közraktár hitelezéssel. Pontosabban néhány közraktár tönkrement úgynevezett nepperek, csalárd gabonakereskedők miatt, akik elsikkasztották a közraktárhitelek fedezetét jelentő gabonát. Ebből azonban nem lenne szabad az egész közraktározást a szőnyeg alá söpörni, mert az egyik legjobb hitelkonstrukció volt a növénytermesztők számára - szögezte le Forgács Barna.

A megbeszélésen részt vett Szőllősi Endre, az FVM főosztályvezetője, aki szerint számos működő hitelkonstrukciót dolgoztak ki az MFB-vel. Ilyen például a fejlesztési hitel, a gabonahitel, a forgóeszköz, a TÉSZ-ek és az élelmiszeripar számára szánt program. Ezekben összesen 50 milliárd forintnyi külső forrás áll még rendelkezésre.

Árfolyamkockázat vagy 14 százalékos forinthitelkamat

A nagybankok képviselői arról számoltak be, hogy összességében nem csökkent az agrárium hitelállománya. (Csakhogy a felfutó uniós támogatások, programok miatt, legalább 15-20 százalékkal kellett volna növekednie ennek az összegnek a MA szerint). Szerintük úgy kell „mazsolázni" az ügyfelek között, ráadásul a termelők is óvatosabbak, sokkal kevesebben igényelnek hitelt. Az uniós földalapú támogatásokra alapozott hitelezés is nehézkes, mert az elnyert támogatásról szóló igazolást a termelők sok idő alatt kapják kézhez a hatóságtól. Felvetették, hogy a gabonánál bizalomerősítő lépésekre van szükség. Ezzel kapcsolatban a Bankszövetségen belül külön bizottság alakult, mely a közraktározás hitelezésének újraindítását vizsgálja és őszre a pénzügyi tárcával új konstrukciót dolgoznak ki, ahogy a kisebb, gyengébb agrárvállalkozások számára is készül egy új FVM-MFB hitelprogram.

Fontos kérdés a hitelek ára. A Bubor-alapú kölcsönök drágák a termelőknek, a mai viszonyok között a 13-14 százalékos kamatot kitermelni nem lehet, ezért felvetették az Eurolibor-alapú kamatszámítás lehetőségét, ott viszont az árfolyamkockázat lehet probléma.

Kamarai javaslatok

A MA által kezdeményezett megbeszélésen a köztestület bemutatta már korábban is vázolt javaslatát, mellyel a jelenleg 100 milliárdosra tehető mezőgazdasági hiteligényt lehetne kielégíteni. (Ebből 75 milliárd az uniós támogatásokhoz szükséges saját erő pótlását szolgáló kölcsön, 10-15 milliárd forint a gabonaágazat forgóeszközhitel-igénye, és újabb 10 milliárd más növénytermesztési ágazatok forrásigénye.

A MA szerint szükség van - pillanatnyilag lanyha a kereslet és esik az ár - az új termésű gabonakészletek éven túli lejáratú, 10 milliárdnyi forgóeszközhitelére, az elemi kárt szenvedett termelők részére 10 milliárd forintnyi termelési hitel biztosítására. Az Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram keretből eddig 19 milliárdot vettek fel, és a fennmaradó 20 milliárdos forrásra is nagy az igény.

A Magyar Agrárkamara felvetette azt is, hogy az MFB rendszeresen adjon írásos tájékoztatást a mezőgazdaságot érintő források felhasználásáról, és a még rendelkezésre álló keretekről. A megbeszélés a minapi találkozóval nem ért véget, a kamara és a pénzügyi szféra képviselői rövidesen folytatják a tárgyalást - olvasható a Magyar Agrárkamara legutóbbi közleményében.