Drámaian csökkenhet Magyarország befolyása az uniós döntéshozatalra

A demográfia kedvezőtlen alakulása és a politikai különalkukkal létrehozott régi szavazati struktúra felszámolása együttesen vezettek oda, hogy 2014-től radikálisan csökken Magyarország befolyása az Európai Unióban - derül ki dr. Kóczy Á. László, az MTA kutatójának vizsgálatából. A befolyás csökkenésének következménye lehet a hazánknak juttatott EU források összegének kedvezőtlen változása.

2012. július 13.

Piac&Profit

Változik az Európai Unió legfőbb döntéshozó fórumán, az Európai Unió Tanácsában alkalmazott minősített többségi szavazás szabályrendszere: a ma még hatályos szavazási rend ugyanis politikai különalkuk során határozta meg az egyes országok szavazati súlyát, melyet minden bővítéskor - legutóbb a Nizzai Szerződésben - újra kellett tárgyalni. Ezzel a rendszerrel kívánt szakítani az Unió, amikor a kiszámíthatóbb és egyszerűbb, az EU mindenkori változásait követni képes szisztéma kialakítását határozta el.

Új szabályok, népességi adatok alapján

35-40 százalékos befolyáscsökkenés

„Bár az Unió kétségtelenül hatékonyabb lesz a reformok révén, Magyarország számára nincsenek jó híreim: két év múlva drámaian, 35-40%-kal csökken hazánk hatása az uniós döntéshozatalra. 2014 után könnyebben születhetnek döntések, de Magyarország érdekeit ritkábban fogják figyelembe venni."- mutatott rá az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont játékelméleti kutatócsoportjának vezetője.

A Lisszaboni Szerződés alapján 2014-ben hatályba lépő új szabályozás szerint a népességi adatok határozzák meg az országok szavazati súlyát. Kóczy Á. László közgazdász-matematikus játékelméleti modell segítségével egyebek mellett azt vizsgálta, hogyan hatnak Magyarország helyzetére a változások.

Az Európai Unió Tanácsában minden tagállamot egy-egy miniszter képvisel, de az egyes tagállamok képviselőinek szavazata más-más súllyal esik latba. A súlyozott szavazatok összességének kell minősített többséggel rendelkeznie. Bár ma is része a feltételeknek a népesség és a tagállamok megfelelő arányú támogatása, de ennek szerepe elhanyagolható az önkényesen meghatározott súlyok mellett. Az új, Lisszabonban elfogadott, 2014-től érvényes rendszer szerint egy javaslatot akkor fogadnak majd el, ha azt a tagországok minősített többsége (55 százaléka, illetve speciális esetekben 72 százaléka), és közvetve az EU népességének legalább 65 százaléka támogatja vagy legfeljebb három ország ellenzi. Mindez a nagy országoknak kedvez, míg a legkisebb tagállamoknak aránytalanul nagy szerepet juttat.

Több figyelmet kell fordítani a demográfiai folyamatokra

A Magyar Országgyűlés gyorsított eljárással, az Unióban elsőként ratifikálta a lisszaboni szerződést.

Magyarország, mint közepes méretű ország, a számítások szerint a reform nagy vesztesei közé került. A tanulmány szerint hazánk több mint 35%-os relatív befolyáscsökkenése nem áll meg és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt az évek múltával egyre rosszabb lesz a helyzet. Ha a döntési képességet jelentősen meghatározza a népesség, akkor a korábbiaknál sokkal több figyelmet kell fordítani a demográfiai folyamatokra, mind a gyermekvállalásra, mind pedig a migrációs mozgásokra.