Az egyes országok által egyoldalúan bevezetett többletvámok, kereskedelempolitikai intézkedések (például antidömping intézkedések) és egyéb lépések (mint például a karbonvám bevezetése) alapjaiban változtatják meg a nemzetközi kereskedelem feltételeit. Ezért a magyar vállalatoknak a versenyképességük megtartása érdekében növelni kell alkalmazkodó képességüket és rugalmasságukat, hogy megfelelően és gyorsan tudjanak reagálni a világgazdasági kihívásokra – figyelmeztetnek az EY szakértői.

Az elmúlt években a korábbi szabadkereskedelmi szemléletet egyre inkább a nemzetgazdasági érdekérvényesítés logikája váltotta fel. A világgazdaságban meghatározó szereplők (mint például az Egyesült Államok, Kína és az EU) mind különféle, saját gazdaságukat védő és egyéb, akár zöld célokat szolgáló protekcionista intézkedéseket vezetnek be.

Habár az EU és az USA közötti vámtételek is megnövekedtek, a magyar export az USA irányába eddig nem szenvedett el jelentős visszaesést. Mindazonáltal, a világban zajló vámintézkedések közvetetten így is éreztetik hatásukat az alapanyagárak és a logisztikai költségek növekedésén keresztül.

Versenyképességük megtartása (esetleges növelése) érdekében a legfontosabb feladat a magyar cégek számára most az ellátási láncaik feltérképezése és a vámoptimalizációs lehetőségek azonosítása a szakértők szerint. „A vámháború dominóhatása miatt nemcsak a közvetlen exportpiacok, hanem a beszállítói kapcsolatok is érintettek. Aki átlátja, honnan és milyen vámfeltételekkel érkeznek az alapanyagai, az időben reagálhat a változó szabályokra, csökkentve ezáltal vámköltségeit” – emelte ki dr. Nagy Áron, az EY adópartnere.