A 19. század végén annyira csábítóak voltak a körülmények Magyarországon, hogy sok neves édességgyártó ide települt Ausztriából, és nálunk próbált szerencsét. Ma a helyzet fordított, a jó szakemberek úgy érzik, hogy nyugaton jobb körülmények közt tudnak dolgozni és elhagyják az országot.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a munkaerő mellett nagyon nagy szükség lenne beruházási és innovációs támogatásokra is ahhoz, hogy a hazai édesipar lépést tarthasson a nyugattal. „Sajnos ebben a pillanatban még mindig nem értük el a korábbi szintet, pedig a szellemi tőke meg lenne hozzá” – jelentette ki az elnök. Jó hír, hogy az elmúlt két évben számos új gyárat és üzemcsarnokot avattak fel az édességgyártók.
A munkaerőhiány az egyik legnagyobb probléma
A legnagyobb problémát jelenleg a szakképzett és betanított munkások hiánya jelenti. Azok a kkv-k, amelyek üzembe állították új gyártósoraikat, arra már nem képesek, hogy megtartsák, illetve megszerezzék a megfelelő munkaerőt. Még a képzettség nélküli munkások is kedvezőbb körülmények között tudnak külföldön elhelyezkedni, a magas Áfa és a népegészségügyi termékadó miatt pedig a hazai cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy hasonló feltételeket kínáljanak. „Nagy szükség lenne a munkaadókat ösztönző foglalkoztatási programokra”- mondta az elnök, hozzátéve, hogy emellett még a szakképzési rendszer fejlesztésének problémája is megoldásra szorul.
Nem lesz luxuscikk
Egyre gyakrabban hallani, hogy a kakaóbab ára az egekbe tör, a kereslet nő, az ültetvények pusztulnak, és biztos, hogy hamarosan a csokoládé aranyárban lesz. „Mindenkit megnyugtatnék, hogy ez nem így van” – jelentette ki Sánta Sándor. Volt már példa rá korábban is, hogy a kakaóárak felmentek, de aztán a piac mindig megnyugodott valahogy. Most valóban drágaság van, de a fő kakaótermő országokban a termelők nagyon nagy támogatásokat kapnak a kormányaiktól, a legnagyobb csokoládégyártók pedig kivétel nélkül alapítottak valamilyen fenntarthatósági programot, direktben támogatva az ültetvényeseket. A cukor árának emelkedése viszont jelen pillanatban talán még aggasztóbb.
Édesség terén szeretjük az ismert márkákat
Húsvétkor sokan érdeklődnek az édességek iránt, mi pedig szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy egy kicsit nagyobb látószögből mutassuk be az ipart. A 2008-ban kezdődött mélyrepülés után 2013 óta ismét enyhe, de folyamatos növekedésnek indult a piac.
Érdekes megfigyelni azt is, hogy édesség terén milyen magas a gyártói márkák részaránya. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók meglehetősen márkahűek, azaz jobban bíznak az ismert, szeretett édességmárkák minőségében.
Bőséges a választék
A bőséges húsvéti édességválasztékhoz eddig is hozzászokhattunk, idén azonban egészen rendkívüli a kínálat a csokifigurák és a különböző egyéb húsvéti édességek között – mondta el Benke Anna, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára. A gyártók minden lehetséges módon igyekeznek kitűnni: bögre, állatfigura, játékok vannak a nyuszik, tojások csibék és bárányok mellé csomagolva, hogy „segítsék” a döntéshozatalt.
Az elmúlt tíz év során folyamatosan javul a csokoládéfigurák minősége, idén pedig már tényleg egyeduralkodó a valódi csokoládé. Bevonómasszából készült, gyengébb minőségű termékeket alig találni az üzletekben. A speciális étrendet követőknek sem kell szomorkodnia. Idén már a cukorbetegek, gluténérzékenyek, sőt még a paleo diéta hívei is termékek sokaságát találhatják meg az üzletek polcain.
Vigyázat – figyelmeztetett Benke Anna - a magasabb kakaótartalom nem a magasabb minőség fokmérője. Bár élettani szempontból kétségkívül a legjobb, ha minél több kakaó, és minél kevesebb cukor van egy csokoládéban, aki csak most kezd barátkozni az étcsokival, ne egy 90 százalékossal kezdje. Érdemes 60-65 % kakaótartalmúakat választani, aztán szép fokozatosan, ahogyan a fiatalkorban szeretett édes borok után áttér az ember a szárazakra, ugyanúgy megszeretjük majd a karakteresebb, erősebb étcsokoládékat is.
Újfajta csoki?
Azt hinnénk, csokoládé terén nem nagyon lehet újat mondani. Pedig már két éve létezik egy teljesen új csokoládéfajta, a szőke csoki, ami biztosan nagy kedvenc lesz a közeljövőben – mondta el Benke Anna.
Állítólag véletlenül fedezte fel egy csokoládémester, egy tanfolyam során fél napra meleg vízfürdőben felejtette a fehér csokoládét. A lassú, hosszú melegítés során a csoki karamellizálódott, és annyira különlegesen finom íze lett, hogy elkezdték kidolgozni hozzá a gyártási technológiát. Ez hét évig tartott, míg végül 2013-ban alapanyagként is forgalomba hozták a táblának is elkészíthető, keményre szilárduló, a többi csokoládéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező szőke csokit.
De más újdonságok is várnak ránk. Hagyományosan februárban rendezik a legnagyobb európai édesipari vásárt, az ISM-et Kölnben, ahol külön díjazzák az innovációkat is. Idén ízek terén a wasabi ízesítésű kókuszchips nyert, egyébként pedig a Katjes magic-factory-ja, ahol mindenki maga alkothatta meg a saját gumicukrát egy 3D-s nyomtató segítségével, különböző ízű alapanyagokból.
Komolyan vesszük az elhízás-problémát!
Az elhízás, és az annak folyományaként megjelenő krónikus betegségek egyre komolyabb problémát jelentenek Európai és globális szinten is. Jelenleg éppen a cukor van bűnbaknak kikiáltva, pedig ez a probléma soha nem egy tényezős. Ugyanakkor szektorunk komolyan veszi a problémát, és folyamatosan vizsgáljuk, mit tehetnénk ezen a téren. Egyelőre az a tapasztalatunk, hogy a csökkentett cukortartalmú, vagy édesítőszerrel készült termékek nagyrésze nem túl népszerű a vásárlók körében. Ebből is jól látszik, hogy mekkora szükség van a lakosság nevelésére. Ha elfogadjuk, hogy az édességez alkalmi, élvezeti cikk, és így is fogyasztjuk, akkor igenis része lehet a kiegyensúlyozott étrendnek. Ehhez azonban a mindenkori kormány és az ipar együttműködésére van szükség.
Addig is, önkéntes vállalásaikkal máris számos édességgyártó csatlakozott az Élelmiszer-Feldolgozók Országos Szövetsége által indított Együtt a fogyasztókért programhoz, ahol a cégek különböző típusú vállalásokat tehetnek a magyar lakosság egészségének fejlesztése érdekében.
